Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK SZEGED-RÓKUS, IZABELLA HÍD KÜLÖNSZINTŰ KERESZTEZÉSEK SZEGED-RÓKUS, VASÜT FELETTI (IZABELLA) HÍD (5.SZ. FŐÚT 167+518 KM sz.) Átépítés éve: Nyílásai: Pályaszélessége: Szerkezeti hossza: Pályafelület: Teherbírása: 1974-1976. 21,85+24,43+21,40+ 21,40+20,40+21,40+ 10,50+21,80 m 2,8+(0,3)+14,0+(0,3)+ 2,7 m 161,10 m 3142,00 m

2 „A" osztályú. Keresztmetszetek (Hargitai Jenő rajza) A felüljáró Szeged város belterületén valósítja meg a vasúti és a megnövekedett főúti forgalom külön szintben való keresztezését. A MÁV SzegedKötegyán-oh. vasútvonalat és egyidejűleg kétvágányos villamosított városi vasutat, a villamosnak a telephelyre vezető vágányát, városi utcát hidal át a nyolcnyílású műtárgy. A MÁV állomáshoz közeli szertár területek alkalmasabb használhatóságához is hozzájárul [1]. Hasonló funkciókat ellátva 1935ben épült már két híd, az akkori viszonyoknak megfelelően, - a nemzetközi autóút műtárgyaiként - 2x1 közúti forgalmi sávval, csak a vasúti vágányok, valamint a villamos remiz vágány fölött [2]. Ekkor a vasutat keresztező felüljárót nevezték Izabellahídnak, építésvezetője Szmodits Zoltán, kedves hozzátartozója iránti tisztelete kifejezéséül, mely "hídnevet" a monolit vasbeton főtartó bütüinek felületébe mélyülő betűkkel és évszámmal örökítettek meg. Oly mélyen ivódott a szegediekbe e szokatlan névadás, hogy a hidat ma is így említik szóbeszédjükben, holott sajnos erre ma a helyszínen semmi nem utal [3]. A szegedi nagyárvíz utáni városrendezést 10 évvel megelőzően készült egy felüljáró, a térségünkben akkor kiépített Álföld-Fiume vasútvonal fölött, - az ugyanakkor épített Szeged-Rókus vasútállomás déli határánál - a Budai országúton. Ez a híd két vágányt keresztezett, paramétereiről rendkívül kevés A felüljáró beépült környezetben (Jójárt János felvétele) 157