Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

FÖLDRAJZI ES VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK Jjm' > megyei szakaszának részletes térképét 1:14000 méretarányú 22 db térképlappal. Később, 1788-ban sorozatot adott át az utókornak, mely 123 keresztszelvénnyel a Maros Csongrád megyei szakaszát tárta fel [4]. A Tisza-völgy vízrendezése terén azonban a 18. század folyamán még nem sikerült maradandót alkotni. Az ilyen adottságokkal kialakult vízrendszer szabályozásának szükségessége csak a társadalmi-gazdasági viszonyok állandósulásával vált időszerűvé s később ki is alakult az erre vonatkozó igény. A feladat a kezdeti időben meghaladta a lehetőségeket. Alapvető változások történtek a Tisza árvizei terén a 19. század derekán, melyeknek előkészítése azonban már a reformkorban megkezdődött. Ekkor ébredt tudatára az ország vezetése annak, hogy a Tisza völgyének termékeny talaja a vízjárások miatt javarészben kihasználatlan és, hogy a kártételek meggátlása és a vízjárta területek hasznosítása csak egységes koncepció alapján érhető el. Széchenyi István adta ehhez az ösztönzést és Vásárhelyi Pál dolgozta ki munkatársaival Szeged vidéke a vízrendezés előtt [3] A MEGYE ADOTTSÁGAJ együtt a koncepciót. Ő készítette el a Tisza szabályozására vonatkozó előterjesztést. Vásárhelyi előterjesztése szerint a Tisza kanyargós medrének átvágásokkal kell nagyobb esést biztosítani, az árvizek gyorsabb lefolyása érdekében. Ugyanakkor védőtöltésekkel kell biztosítani azt, hogy a gyorsabb lefolyást biztosító meder, árterével együtt, képes legyen a tarozás elmaradása révén halmozódó megnövekedett vízmennyiség levezetésére. A koncepció kiterjedt a végrehajtás menetére is, hogy az átvágásokat sorrendben a folyásirány ellen, a töltések építését folyásirány szerinti sorrendben kell végrehajtani [3]. A vízrendezés során nem tartották be a munkálatok ésszerű sorrendjét, hanem azzal kezdték, hogy a Tisza felső szakaszán gyors egymásutánban építették a töltéseket, elzárván a vízmennyiség tarozását ellátó nagy területű hullámtereket, köztük elsőnek a Hortobágyi pusztaságot, mely eddig nagy mennyiségű vizet tudott magába foglalni. A Tisza Csongrád megyére eső szakaszán ezek a munkák 1856-ban indultak meg és 10