Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként

15. Sajóecsegi közúti-vasúti Sajó-híd a 2618. jelű út a 2+418 kmsz-ben Építés éve: 1911-1913 Megbízó: M. hír. Államvasutak Igazgatósága Vasszerkezet tervező: M. kir. Államvasutak Igazgatósága Alépítmény tervező: M. kir. Államvasutak Osztály mérnöksége, Miskolc Kivitelező: M. kir. Államvasutak Osztálymérnöksége Teherbírás: I. rendű Nyílások: 24,95+48,80+24,95 m Szélesség: 6,50 m Próbaterhelés: 1913. augusztus 22. Forgalombahelyezés: 1913. augusztus 22. - vasúti rész, 1913. augusztus 24. - közúti rész Építés költsége: 220.300,- korona. Előzmények: 1896. év óta a régi 10 nyílásból álló vasúti és közúti vasgerendás fahíd évi fenntartása átlag 4000 koronába került. A jármok szükséges kiváltása, a forgalom növekedése és a jégzajlások veszélyeztetése miatt már 1907-ben szorgalmazták a híd átépítését. Alépítmény: Hídfőként a régi elbontott fahíd hídfőit használták fel, csak a felső 2,00 méteres részüket kellett átépíteni. A mederpillér alapozása 2-2 vaslemez kút lesüllyesztésével történt. A kutak belsejét betonnal töltötték ki és átboltozást készítettek, melyre a felmenő falazatot faragott kő között, kitöltőbetonnal építették fel. Felszerkezet: A főtartók félparabolikus rácsos tartók, melyek összes kapcsolatai szegecseltek. Mivel a híd vasúti és közúti forgalmú volt, a kereszttartókon zórésvasak feküdtek, melyeken kitöltőbeton és kavicságyba rakott kiskockakő burkolat készült. Az acélszerkezetű hidat külön állványon szerelték össze és áthúzással helyezték a támaszokra. 1944-ben ezt a hidat is felrobbantották. Újjáépítés: A háborús pusztítás után megyénkben ez a híd lett először újjáépítve közúti-vasúti közös közlekedés részére. Az újjáépítést a szovjet hadsereg végezte 1945-ben. Az új híd, melyen 10 db 8,5 m-es nyílás volt, a felrobbantott régi mellé épült. Az alépítmények keményfa cölöpökből készültek. A főtartók 1-400as acéltartókból | álltak. Ezekre került a fa pályaszerkezet. A kocsipálya szélessége 4,5 m volt. 1958-ban a cölöpök korhadása miatt 4 jármot kicseréltek acélcső cölöpből készült jármokkal, 2 jármot pedig betonalapra helyeztek. 1960. május 11-én átadták a forgalomnak a végleges acél szerkezetű vasúti hidat, mely a felrobbantott régi állandó híd alapjait használta fel. A két szélső nyílás a felsőzsolcai Sajó-hídból került ki, a középső nyílás pedig a magyarcsanádi Maros-hídból. A közúti forgalom továbbra is maradt a fahídon, amelyen többször is nagy felújításokat kellett végezni (cölöpcsere, felszerkezet csere). Átépítés: Az 1980-as évektől kezdve a híd egyre több gondot okozott a térség közlekedésében. A gyakori felújítások miatt többször le kellett zárni. Az eredetileg 20 tonnás hídról előbb a teherforgalmat kellett kitiltani, 1992-től pedig már mindenféle gépjármű forgalmat le kellett állítani. 1993-ban az ideiglenes híd átépült a Német Szövetségi Köztársaság által a Magyar Köztársaságnak adományozott ESB-16 jelű hadihíd anyagból. A hídnak 7 db 14,5 m-es nyílása van, kocsipálya szélessége 4,0 m, teherbírása „B" osztályú. A két szekrénytartós híd acélcső cölöp pilléreken áll, a közúti forgalom igényeinek megfelelő vasbeton lemezes kialakítással. A terveket a MÁVTI, a kivitelezést a NYÍRBAU, a D és J és az ISOBAU Kft. végezte. 93