Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként

4. Sárospataki közúti Bodrog-híd a 3804. jelű út 0+472 kmsz-ben Építés éve: 1909-1910 Megbízó: Sárospatak Község Elöljárósága Tervező: alépítménynél: Czakó Ignác kir. főmérnök, felszerkezetnél: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. Kivitelező: alépítménynél: Gregersen G. és Fiai felszerkezetnél: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. Sárospataknál a Bodrogon már 1846 előtt állt egy köpillérekre épített négynyílású fa-fel­szerkezetű híd. A kőpillérek közötti távolság a középső nyílás­ban 16,70 m, míg a nagypataki oldalon a szélső nyílás 10,40 m, a kispataki oldalon pedig 15,20 m volt. A kőpillérek vízsodrának és a jég koptató hatásának erősebben kitett oldalát pallózattal burkolták. A híd felszerkezetének főtartói a víz fölé benyúló és a szabadvégeken megtámasztott, nyeregfákon nyugvó, ékelt gerendák voltak. Ez, vagy hasonló híd 1910-ig állt fenn és üzemelt, míg az első állandó jellegű híd munkái befe­jeződtek és a forgalmat már az új hídra terelték át. Az alépítményi munkák 1909-ben, a felszerke­zeti munkák 1910-ben indultak be és ez utóbbi évben be is fejeződtek. A jobbparti hídfőt síkala­pozással sziklára építették, a két mederpillért pedig légnyomásos süllyesztéssel caissonokra alapozták. Teherbírás: I. rendű Nyílásközök: 24,86+39,84+24,86 m Pályaszélesség: 0,80+4,60+0,80 m Forgalombahelyezés: 1910. május 13. Építési költség: 338.082,76 korona Az új híd felszerkezete Gerber-rendszerű, két­főtartós, rácsos, a két szélső nyílásban felsőpá­lyás, a középső nyílásban alsópályás vasszerke­zet. A kocsipályát zórésvasakon makadám, a kétol­dali gyalogjárót tölgyfa pallózat képezi. A híd fennállása alatt két alkalommal vetették alá szerkezetét időszakos vizsgálatnak: 1930. jú­lius 14-én és 1943. szeptember 20-án. 1944-ben a visszavonuló német csapatok a hi­dat felrobbantották. Sárospatak községnek vámszedési joga volt a vashídra is. E jog 1949. január 5-én szűnt meg. A felrobbantott híd miatt a község két része csaknem 2 évig közvetlen összeköttetés nélkül maradt, csak a komp és ladikok bonyolították le a forgalmat. 1946-ban a felrobbantott híd helyén a csaknem épen maradt alépítményeken, ideiglenes fahidat építettek. Ez a fahíd a végleges jellegű híd újjáépítéséig (1958-1959) üzemelt. Az újjáépített híd felsőpályás, háromnyílású, háromfőbordás, folytatólagos, monolit vasbeton felszerkezetű. A híd terveit az UVATERV (Re­viczky János) készítette. Alépítmény: A szélesebb felszerkezet az alépít­mények átalakítását tette szükségessé. A nagy­pataki hídfő két oldalra való kiszélesítését úgy végezték, hogy az a csatlakozó kőburkolatra épüljön rá, mely maga is sziklára épült. A kispataki hídfő kiszélesítését pedig úgy oldották meg, hogy a kiszélesítő falrészeket ráépítették egy-egy vízszintes vasbeton gerendára, amelyet két függesztő oszlop hordott. Ezek egyike a szerkezeti gerendáról lóg le, a másik pedig a régi szárnyfalakra ráfektetett vas­beton gerendáról. 81 Régi képeslap Sárospatakról. (Szerencsi Képeslap Múzeum.)

Next

/
Thumbnails
Contents