Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

A hidak értékéről, védelméről

A vasút feletti műtárgyak rendkívül eltérő kialakításúak. A nyékládházi felüljáró a vasbeton felüljárók első generációjába tartozik, túlságosan robosztus, a felsözsolcai merevbetétes híd (ez nem látszik) középső pillére túl karcsúnak tűnik, az új miskolci előregyártott gerendás felszerkezetű felüljáró kötényfalával eltakarja a szélső gerendákat, igy a szerkezet rejtve marad, a kis vastagságú fejgerenda pedig túl karcsúnak tűnik. A korábbi építésű tarcali felüljáró lendületesebb, kedvezőbb megjelenésű. Egyedi példaként mutattuk be a Szerencs melletti vasbeton hidat, melynek előnye a kis szerkezeti magassága, a tömör szélső főtartók megjelenése azonban semmiképpen nem kedvező. A perei Hernád-híd a korai előregyártott gerendás hidak első példája, legalábbis a képen nem túl karcsú, nem képvisel különös esztétikai értéket. Egy különös vasbeton korlátú hidat is bemutattunk, ha nem is követendő példa, de jó, hogy legalább egy ilyen is van. A vasbeton ívhidak az utazó szemszögéből vagy a fotókon látható rövidülésben kissé nehézkesnek hatnak, a 70 m nyílású Bodroghíd valójában érdekes, esztétikus, az ózdi felső keresztkötése szokatlan, ám az utazó szemszögéből szellős, kellemesebb látványt nyújt a szokásosnál. Az öszvér hidakról nehéz mit mondani. A funkcióiknak messzemenően megfelelnek, a kilógó kereszttartók azonban inkább zavarónak minősíthetők. „Értékelésem" elnagyolt, vitatható, azért vetettem mégis papírra ezeket a sorokat, hogy gondolatokat ébresszek, felhívjam a figyelmet arra, hogy nemcsak a Duna-, Tisza-hidaknál lehet és kell a funkciónak való megfelelés, a gazdaságossági követelmények mellett a tájbaillesztéssel, a részletek megfelelő kialakításával is foglalkozni; beleértve még a hídkorlátok jelenleginél változatosabb megoldását is. [1] dr. Gáli Imre: A hidak szerepe az építészeti szemléletben, Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963.3. [2] Nagy Virgil: A fővámtéri dunai híd architektúrája, MMÉEK, 1895. (317-324) [3] Széchy Károly: A hidak esztétikája, Építészet (MMÉE), 1942.2. [41 Tantó Pál: A mérnök és építész együttműködése a budapesti Duna-hidak építészetében, Építészet (MMÉE Szemle), 1942.2. [5] Menyhárt István: A mérnöki építmények esztétikájáról, Építészet, 1942.2. [6] Folly Róbert: A hidak formáiról, Természet és Technika, 1949.1. [7] dr. Palotás László - Balázs György: Általános hídépítés, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1957. [8] Lipták László: A tihanyi közúti felüljáróról, Mélyépítéstudományi Szemle, 1962.11. [9] dr. Palotás László: Mérnöki szerkezetek kialakítása, különös tekintettel azok esztétikájára, Mélyépítéstudományi Szemle, 1963.7. [10] Huszár Gyula: Közúti hidak esztétikai kérdései, Mélyépítéstudományi Szemle, 1976.3. [11] Hidak a Dunán konferencia, 1993., dr. Gáli Imre, dr. Medvéd Gábor és dr. Visontai József előadásai. 73