Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak 1945 előtt

Figyelemre méltó, hogy a vasbeton oly mértékben teret hódított a hídépítésben, hogy az 1920-as évek közepén megindult hídépítési program során a Sajón, Bódván is háromnyílású vasbeton hidak épültek, viszonylag nagy nyílással és nem acél hidak. E korszak előtt az edelényi Bódva-híd 1922-23-ban 36,0 m nyílással még rácsos vasszerkezettel épült. Az acél hidakat azért váltották fel a vasbeton hidak, mert lényegében azonos építési költség mellett azt remélték, hogy fenntartásuk lényegesen kevesebbe kerül. Szólni kell a balsai Tisza-hídról is, amely 1928-30 között épült szilíciumacélból, amely akkor újdonság volt. Ezt gondolták akkor a hídépítés legjobb anyagának; azonban nem felelt meg mindenben a várakozásnak, ezért később nem alkalmazták. A vegyes forgalomra épült hidat 1944-ben felrobbantották, s ez az egyetlen Tisza-híd, melyet nem építettek újjá. [3] A balsai Tisza-hidat 1944-ben felrobbantották és a mai napig nem építették újjá. Időrendben az utolsó nagy acélhíd Polgárnál épült 1938-41-ben 2x103,2 m nyílással. A híd történetét külön ismertetjük, itt csak a hídépítési technika szempontjából legjelentősebb adatait említjük. A híd acélszerkezetét a kor legnevesebb hidásza, dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár tervezte, a korábban általános kéttámaszú szerkezetek helyett többtámaszú, folytatólagos, oszlop nélküli rácsos szerkezetként. Különlegessége ennek a hídnak, hogy az oldalnyílásokban az igen nagyméretű 2400 mm-es gerinclemezek hegesztéssel, két 1200 mm-es lemezből készültek és ez volt az első eset, hogy a híd helyszíni illesztései is hegesztéssel történtek. A kivitelező GANZ és Tsa. Rt. külön fogatóberendezést készített a hegesztéshez. A szerelés is újszerű volt, csak az egyik nyílást állványozták be, a másik szabadszereléssel épült. [41 Örömmel jelezzük, hogy ez az úttörő hídszerkezet, bár felrobbantották 1944-ben, e könyv írása közben már úton van Cigándra. A polgári Tisza-híd építése 1941-ben. (Fotó: GANZ és Tsa. Rt.) 32