Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Fahidak

1895-ben a szabványtervekhez külön utasítást adtak ki a Magyar kir. Államépítészeti Hivatalok részére. Ebben a következők olvas­hatók: "Az egyszerű gerenda tartós fahidakra vonatkozó szabvány lapok a nyílt műtárgyak fafelszerkezetét, tehát oly részét tüntetik elő, mely a helyi viszonyoktól függetlenül, minden részében végleg megállapítható. Ezen tervek tehát nem csak mintarajzok gyanánt haszná­landók, hanem oly esetekben is, midőn az épí­tendő hidak nyílásai a szabványtervekben felvett nyílásokkal megegyeznek, tehát a nyílások egész számú métert tesznek ki, mint a versenytár­gyalásnál alapul szolgáló tervrajzok a műszaki műveletekhez, illetőleg szerződéshez csatolandók és a vállalkozóknak mint másolatok a megállapí­tott ár mellett kiadhatók." [10] A részben már korábban is érvényben volt szabályokat a Kereskedelemügyi Minisztérium 1910-ben foglalta össze Közúti Hídsza­bályzatban. A háború végén, amelyben a hídállomány 40% -a elpusztult, ismét nagy szerep jutott a fának, mint hídépítő anyagnak. 1945-49. május 1. között Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 99 db hidat állítottak helyre fából félállandó vagy ideiglenes jelleggel 1009 fm hosszban. Tiszalúci Takta-híd, átépült 1965-ban. A helyreállított hidak közül említésre méltó a sajóecsegi Sajó-híd. A háborús pusztítás után megyénkben ez a híd lett először újjáépítve, közúti-vasúti közös közlekedéssel, 1945-ben. 1960-ban elkészült a végleges vasúti híd. A közúti forgalom viszont továbbra is maradt a fahídon, amelyen többször is nagy felújításokat kellett végezni. Sajóecsegi Sajó-híd, átépült 1993-ban. Még 1954-ben is 122 fa, illetve provizórikus fel­szerkezetű híd volt a megyében, s az erő­feszítések ellenére, ezek száma csak lassan csök­kent, 1965-ben is még 56 ilyen híd volt. Apáthy Árpád 1958-ban kelt feljegyzése szerint a megye 776 hídjából provizórikus volt még 115, vagyis 22 km-ként akadályozta a forgalmat, kétszer gyak­rabban, mint országos átlagban. A Bodrogon - 50 km-en - még egyik híd sem volt végleges fel­szerkezetű. Jelenleg a Miskolci Közúti Igazgatóság keze­lésében csak egy fahíd van. Ez Hídvégardónál keresztezi a Bódvát. 1988-ban épült, miután 1959-ben épült elődje tönkrement. Terveit a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főisko­la készítette. A híd beton síkalapozással készült. Erre kerül­tek a faszerkezetű jármok tölgyfából, amelyeket só- és olajtelítéssel kezeltek. A főtartók acél I tartókból készültek. Ezekre kerültek a pálya­gerendák és a merevítő pallórétegek, két oldalt a szegély és a fakorlát. Ezek anyaga lucfenyő, ame­lyet kőszénkátrány telítéssel kezeltek. A híd asz­faltburkolattal van ellátva. Négy, 8 m körüli nyílása van, szerkezeti hossza 34,5 m. A ko­csipálya szélessége 3,8 m. A fahídhoz négynyí­lású kőboltozatos ártéri híd csatlakozik. A fahíd esztétikusan illeszkedik a gyönyörű tájba. Remélhetőleg sokáig fogja még szolgálni az itt lakók és a turisták közlekedését. A híd egyik érdekessége, hogy Szlovákia és Magyarország államhatára az út tengelyében van. [11] 17

Next

/
Thumbnails
Contents