Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Időrendi áttekintés

Időrendi áttekintés 1241 Muhi csatában sorsdöntő szerepe volt a Sajó hídjainak. 1261 Sajóhídvég neve megjelenik 1324-ben Teresztenye határában álló Baksa hídról történik említés. 1428-ban Hidvégardó nevű település is az ott lévő híd létét bizonyítja. 1667-ben Ali aga levelében szó van a tokaji és a polgári Tisza-hídról 1685-ben Houfnagel Sárospatakról készített metszetén a Bodrogon átvezető híd látható 1692 Miskolcon lévő hídról okleveles említés található 1709 Ecsegen lévő híd szerepel oklevélben 1782-85-ben készült katonai felmérés 99 településnél említ hidat, illetve hidakat. 1797-ben térképen szerepel a ma is álló vámosújfalui boltozott híd. 1833-ban a megyei utak, hidak nyilvántartásában szerepel a bodrogolaszi, erdőbényei, miskolci és szegilongi boltozat. 1837-ben íves főtartókkal átépült a tokaji Tisza-híd 1891-92-ben épült Gibártnál - ismereteink szerint - az első vashíd a megyében 1891-ben épült Sátoraljaújhelyen egy Wünsch féle merevtartós és egy Monier rendszerű vasúti felüljáró 1896-ban adták át a forgalomnak Tokajban, a szép Erzsébet hidat, mely az első folytacélból épített Tisza-híd volt. 1910-ben Gerber-csuklós rácsos vas hídja volt Sárospataknak is a Bodrogon. 1912-14-ben 31 m-es középső nyílású vasbeton gerendahíd épült Sajóládon. 1915-ben építették a gesztelyi Hernád hidat, melynek vasbeton ártéri nyílásai ma is állnak. 1919-ben felrobbantották a tokaji Tisza-hidat, 1922-ig pontonhíd üzemelt, mely utána Cigándra került. 1923-tól sorra épültek a Sajón, Hernádon és a Bódván 3 nyílású vasbeton gerendahidak. 1928-30 között épült Balsán szilíciumacélból Tisza-híd. 1931-ben az országban elsőként alsópályás vasbeton ívhíd épült Szendrőládon. 1942-ben elbontották a megye legnagyobb nyílású kőboltozatát, a miskolci Sajó hidat s helyette betonboltozat épült. 1942-ben helyezték forgalomba a rácsos Tisza-hidat Polgárnál, a megyében leghosszabb vasbeton ártéri híddal. 1944 november-december hónapban az állami és törvényhatósági utakon 90 híd elpusztult, Országos hírnévre tett szert a hidasnémeti Hernád híd megmentése. 1944 roncskiemelések, ideiglenes hidak építése. 1946-ban elkészült félállandó jellegű rácsos szerkezettel a sajókazai Sajó-híd, mely ma is üzemben van. 1947-48 Újjáépült a hosszúrévi Sajó-híd. 1947-50 között sorra épültek az acéltartós együttdolgozó vasbeton lemezhidak (öszvér) 1949 átadták a sajópüspöki Sajó-hidat. 1949-ben alsópályás vasbeton ívhíd épült Gibárton. 1949-ben Tiszadobon, 1952-ben Cigándon helyezték üzembe a ma is álló pontonhidakat. 1950 újjáépült a gesztelyi Hernád híd és több más fontos híd. 1950-ben az országban elsőként I alakú előregyártott hídgerendákkal épült újjá a perei Hernád-híd 1950-ben megépült Felsőzsolcán a megye egyetlen merev betétes vasbeton hídja. 1950-ben megépült Nyékládházán a vasúti felüljáró. 1951-ben külső kábeles, utófeszített híd épült Miskolcon a Szinván. 1955-65 között a kishíd építési program keretében 103 hidat korszerűsítettek, a felszerkezetek többsége T, FT tartós. 114