Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)
A megye hídállományának alakulása (dr. T.E.)
A megye hídállományának alakulása A helynevek tanúsága, korai okleveles említések után, a török uralom megszűnése után 39 évvel készült (1734) rendkívül értékes kimutatás tartalmazza a Harruckern domínium hídjainak, a hozzájuk vezető töltéseknek az adatait, új hidak építésének, a meglévőknek javítási, fenntartási költségeit [1]. A kimutatás 21 híd hosszát 407 ölnek jelzi, ez átlagosan 36 m-es híd hosszat jelent. A leghosszabb a Büngösd hídja volt 127 ölnyi hosszával. (Részletes ismertetés a Megújulás a XVIII. században című fejezetben.) A következő- 1771-től származó — nyilvántartás már 50 hídról ad számot [2]. Szembetűnő a fejlődés, kár, hogy minden híd hosszát nem lehet megállapítani, mert valószínűleg a hidakhoz csatlakozó töltés is szerepel a megadott hosszakban. Bár a hidak anyaga külön nincs feltüntetve, valószínű, hogy ezek mind fából épültek. A II. József kori I. katonai felmérés térképszelvényei is ábrázolják a hidakat, kár, hogy nem állt rendelkezésünkre ezek színes változata, mely szebb kidolgozású és a színezés nagyban segít a hidak felismerésében. Hét térképszelvényen 37 híd azonosítható, legtöbb Gyula környékén (15) és Füzesgyarmat, Szeghalom térségében (9). A reformkori Békés megye hídjairól Bodoky Mihály megyei mérnök 1832-ben készített jól használható kimutatást [3]. Eszerint 47 megyei kezelésű híd összes hossza 453 öl, az átlagos hossz most 18 m, ez azt jelzi, hogy az 1734-ben fennálló, tekintélyes hosszúságú hidak után több kisebb híd épült. Gyulán, Békésen és ezek határában volt a legtöbb: 25 híd. A hidak szélessége 2-5, a legtöbb 3 öl szélességű volt. Ez a nyilvántartás nem tartalmazza a nevezetes szarvasi és gyomai hidat, mivel ezek magánhidak voltak. - Ebben a kimutatásban már szerepelnek boltozott hidak, ezekről részletesen a Boltozott hidak fejezetben van szó. 1851-től több, igen jól használható út hídnyilvántartás áll rendelkezésre, ezekben a híd helye, neve mellett, azok anyaga, tulajdonosa, vámos volta is szerepel. Az 1853-as kimutatás 39 hídról számol be, ezek között szerepel az 58 öl hosszú szarvasi vámos híd is [4]. Mivel az előző fejezetekben erről a kimutatásról részletesen nem volt szó, néhány érdekességet érdemes kiemelni: a fahidak közül 14-nél volt már ekkor falazott hídfő, Gyomán a HármasKörös hídján egy mező eltolható volt a hajózás céljából, a körösladányi jármos híd "kettős nyergekkel és hordozható korláttal" volt kialakítva, hordozható korlátú híd máshol is, így Békésen volt. A szarvasi 58 öles hídhoz csatlakozott 4 db 3 öl hosszú és a nagy átvágás felett egy 21 és egy 14 öles híd. Vámos híd ebben az évben is csak kettő volt: a szarvasi (a város kezelésében) és a gyomai (Wodianer Móric földbirtokos tulajdonában). A hidak állapotáról is kapunk felvilágosítást, ekkor 18 híd jó, 11 rossz állapotú, 1 (Füzesgyarmatnál) "lerombolt", a többi kisebb javításra szorult. A hídállapot nem volt olyan rossz, mint az egyéb iratokból látszik, ez érthető', hisz ezek a rossz állapotúakkal foglalkoztak. Sajnos az 1850-es évek utáni időből csak 193738-ból áll rendelkezésünkre hídnyilvántartás, a hídállományra vonatkozóan más forrásból - pl. tervek, térképek - közelítően rekonstruálható a hídállomány. A vízrendezések miatt változott a hidak száma és hossza is. Különösen 1880-tól épült sok nagy fahíd. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal albuma szerint 13 Körös- és Berettyó fahíd Ossz hossza 1750 m volt, átlag több mint 130 m-es nagy hidak voltak ezek. A vashídépítés nagy korszaka 1890-1914. között volt, amikor 12 nagy híd épült 1656 m összhosszal. A II. világháború előtti 1938-as hídnyilvántartás kellően részletes, de csak a törvényhatósági és vicinális utakon lévő hidakat tartalmazza. Előbbiek száma 22 volt, közülük 3 kő, illetve tégla, 9 vashíd és 10 vasbeton; a vicinális közutakon 11 híd volt, közülük 4 fahíd [5]. Az egy évvel korábbi nyilvántartásban az állami utakon lévó' hidak szerepeltek, számuk 12 volt, közülük 3 téglaboltozat, 3 vas- és 6 vasbetonhíd [6]. A megyében lévő hidak száma ekkor 45 volt. Jól érzékelhető a fejlődés, hisz 1890-ig a hidak zöme faszerkezetű volt, 1937-ben pedig már csak a legkisebb forgalmú utakon volt néhány fahíd. A megye hídjaira vonatkozó teljeskörü nyilvántartás 1945-től áll rendelkezésre [7]. Az állami utakon 13, a törvényhatósági utakon 28, a vicinális utakon pedig 12 híd volt, a megye hídjainak száma 53, összhosszuk 2269 m volt. Jelentősen nőtt a hidak száma napjainkig: az országos közutakon 75, önkormányzati kezelésben 95, egyéb tulajdonban 92, összesen 262 híd van a megyében[8]. Az önkormányzati és egyéb kezelésű hidakról külön fejezet ad áttekintést, ezért csak az országos közutak hídjairól mutatunk be néhány adaHídnyílás (m) db hossza (m) felület (m 2 ) 2-19,9 57 675 6843 20-50,0 12 1163 9697 50 m felett 6 1006 9576 Összesen: 75 2844 26116 85 Az országos közutakon lévő hidak nyílásméret szerint
