Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Háborús pusztítások, újjáépítés (B.E.)

Háborús pusztítások, újjáépítés A második világháború során 1944-ben a harci események elérték az országhatárt és ezzel megyénket is. Nagyszalonta-Makó között mintegy 150 km-es vonalon a 2. Ukrán Front csapatai megindították a támadást október 6-án 4,30 órakor.[l] Részben a szerencsés véletlennek volt köszönhető', hogy a Körös- és Berettyó-hidak jelentó's része nem esett a támadási sávokba, védelmi szempontok alapján azonban a visszavonuló német csapatok némelyiket felrobbantották. Elsőként esett áldozatul a gyulai Fehér-Körösön lévő vasúti híd középső nyílása, majd ezt követte még ezen a napon, október 6-án az endrődi Hármas-Körös-híd medernyílásának felrobbantása. Szeghalomban 21,45 és 22,00 óra között 3 db híd omlott hullámsírjába ezen a napon. A 47. sz. fóuton lévő Berettyó híd, a jelenlegi önkormányzati kezelésű gőzmalmi - ma Szabadság híd - és a vasúti híd a Berettyó folyón. A robbanás olyan nagy volt, hogy a Berettyó híd közelében lévő gimnázium homlokzatát is megrongálta.[4][5] SikeA körösladányi, köröstarcsai, gyomai, békési hidak felrobbantására a magyar 10 l-es gépkocsizó vegyiharc zászlóalj egyik szakasza kapott parancsot, míg a mezoberényi Kettős-Köröshíd felrobbantására egy jászsági katona. Azonban a hidak felrobbantására adott parancsokat nem hajtották végre. A köröstarcsai Kettős-Körös-híd felrobbantását Veszprémi Károly tizedes megtagadta. A Körösladányi Sebes-Körös-híd megmentése Lázár Géza őrvezető és Raffael Lajos honvéd nevéhez fűződik.[l][3] Más forrás szerint Forgács rült találni egy szemtanút, aki akkor 13 éves volt és elmondta, hogy a Hortobágy-Berettyó folyó ecsegfalvi közúti és vasúti hídját a németek parancsára a magyar katonáknak kellett felrobbantani.[6] Háborús találat érte a gerlai Holtág hidat és a békéscsabai erzsébethelyi vasúti felüljáró hídját[5], melyet a háború után kijavítottak, valamint a mezoberényi Kettős-Körös-hídnál a Vésztő felőli pillér szerkezeti gerendáját, melyet azonban csak 1960-ban tudtak véglegesen kijavítani.[7] Hídjaink megmentésének rövid története: A dobozi Kettős-Körös hídnál a robbantó egység gépjárművét a jobb parti töltésen a hídtól kb. 200 m-re állította meg, majd kiszálltak a gépjárműből és a híd felé gyalogoltak. Nem sokkal később a bal parti töltésen a hídfőhöz érkező szovjet csapategység egyetlen lövéssel szétlőtte a robbantók gépkocsiját, így a híd megmenekült a pusztulástól.[l][3] Imre csepeli munkás és Fehér Lajos plébános mentette meg a hidat a felrobbantástól.[8] A németek fel akarták robbantani a gyomai Hármas-Körös-hidat, azonban Kun Lajos szakaszvezető (más források szerint Forgács Imre) tiltakozott ellene. A német tiszt azonban tovább ragaszkodott a robbantáshoz, mire egy magyar tizedes - Kun és a német tiszt vitájának véget vetve — fegyveres megoldást választott, lelőtte a német tisztet. Ezt követően Kun Lajos leszerelte a gyújtófelszerelést és a híd megmenekült a pusztulástól.[1][3] Fahíd a Berettyó folyón a háború után 75