Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)
Vasbeton hidak a kezdetektől 1945-ig (Sz.L.)
A kezdetektől a II. világháborúig épített vasbeton hidak Békés megyében Építés éve Támaszköz(ök) (m) Felszerkezet típusa Megjegyzés Békéscsabai MÁVállomási felüljáró 1906-1907 6,10+9,99+2x10,30 +6x10,02+10,15 folytatólagos 4 főtartós bordás lemez 1963-ban átépült Foki Sebes-Körös-híd ártári nyílásai 1908-1910 16,10+15,50 15,50+16,10 5 főtartós bordás lemezkeret a medernyílás rácsos acélszerkezet, jelenleg is üzemel Gyomai Hármas-Körös-híd ártéri nyílásai 1912-1914 16,83+17,34+17,83 19,16+4x18,67+18,16 4 főtartós bordás lemez a medernyílás rácsos acélszerkezet jelenleg is üzemel Szeghalmi Gőzmalmi-híd 1924-1925 12,85 12,85 lemez a medernyílás rácsos acélszerkezet, jelenleg is üzemel Folyás-ér főcsatorna-híd 1927 4,45 5 főtartós bordás lemez rejtett hídfő Szeghalmi gyűjtőcsatorna-híd 1928 5,80 5 főtartós bordás lemez Folyási csatorna-híd 1928 5,80 4 főtartós bordás lemez Papfoki csatornatói-híd 1932 10,20 4 főtartós lemezkeret Sámson Apátfalvi Száraz-ér csatorna-híd 1935 5,40 szegélybordás lemez szabványterv alapján épült Szent János-híd 1938 5,30 lemez Békéscsabai Szarvasi úti felüljáró 1940-1941 4,50+13,10+4,50 kéttámaszú konzolos lemez jelenleg is üzemel Irodalom, források: [1] Zoltán György: A Monier rendszer és a hazánkban e rendszer szerint létesített első műtárgy. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1890. [2] Wünsch Róbert reklámanyaga, Ezredévi ismertető 74