Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak építése (K.Gy.)

Az eredetileg 1914-ben épült 3+6 vasbeton ártéri nyílás a háború alatt nem sérült meg, csak az 50 m fesztávolságú acél rácsos medernyílás. A helyreállítás során provizóriumként típusterv szerinti rácsos acél szerkezetet építettek meg. A keskeny (4,8 m) ártéri szerkezeteket 1952-ben a járdakonzol elbontása után a szélső főtartók szélesítésével átalakították és így növelték meg a kocsipálya szélességet 6,5 m-re. A szűkké vált provizórikus mederhíd helyett 1968-ban új, acél szekrénytartó épült meg, melyet az adott alacsony főtartómagasság miatt úgynevezett "Erzsébet-hídi" kábellel feszítettek meg. 1985-ben az ártéri nyílások elégtelen teherbírását tört vonalban vezetett külső kábelekkel, feszítéssel növelték. A szeghalmi gőzmalmi (Szabadság) híd A második világháború végén lerombolt medernyílás helyén ideiglenes híd épült, a budapesti Szabadság híd rövid életű provizóriumának felszabaduló anyagából az ötvenes évek elején. Mivel azonban a másik szeghalmi Berettyó hidat is felrobbantották, az ott elbontott és még felhasználható kereszttartókat, illetve a régi gőzmalmi híd hossztartóit is beépítették a provizórium szerkezetébe. Az ideiglenes "szerkezetet" elvitte az 1966. évi jeges ár, így kézenfekvő volt, hogy ismét egy régi szerkezetet, immáron az apavári HortobágyBerettyó-csatorna hídjának vasszerkezetét állítsák fel Szeghalomban. Megjegyzendő, hogy ez a szerkezet méltó utóda a fent említett dobozi hídnak, mivel csupán 1 évvel fiatalabb annál, ugyanis eredetileg 1894-ben állították fel a Hortob ágy-Berettyó-csatom a fölött. Itt tehát a megyében található legidősebb (több mint 100 éves) vasszerkezet előtt tiszteleghet a Sárrét látogatója. Nagy kár, hogy egy korábbi "javítási munka" során a filigrán szerkezethez nem illő, ormótlan felső keresztkötést építettek be a szépen ívelő főtartó tetejére. Irodalom, források: [ 1] Gallach János: Monográfia a Körös-Berettyó ármentesítéséről (Nagyvárad, 1896.) |2] A Körösökön építendő hidak szabvány szelvényei (Földművelésügyi Magyar Királyi Minisztérium 1893.) [3] Technikai Fejlődésünk Története 1867-1927. (Magyar Mérnök- és Építészegylet 1928.) [4] Békés megye Alispáni Hivatal iratai (levéltár, 1894.) [5] Hargitai Jenő: Közúti hidak történetei (kézirat) [6] dr. Czeglédi Imre: Békés megyei utak [7] Körös-sárréti útikalauz ( Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Társaság 1984.) [8] A hídra vonatkozó eredeti tervek, iratok ( Békéscsabai Közúti Igazgatóság tervtára) [9] A Körösök és a Berettyó hidjai (Gyulai Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal, Galbács Z. gyűjteménye, reprint 1994.) [10] A magyar közlekedésügy monográfiája (Budapest, 1934.) Mezőherényi Kettős-Körös-híd 70