Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak építése (K.Gy.)

A hidak építésének száz évvel ezelőtti gyakorlata A vállalkozók legtöbb esetben az "alapajánlat" kivitelezésére kaptak lehetó'séget, azonban alternatív ajánlatok is érkeztek. Érdekes szerkezet volt például a mezőberényi Kettős-Körös-híd árlejtésére megajánlott felsőpályás vasbeton ívhíd (1902ben!) amely nem nyerte el a magas hivatal tetszését.^] Jellemző a minisztérium, az Államépítészeti Hivatalok magas fokú szervezettségére, hogy a munkák adminisztrációjához nyomtatott formában közzétett űrlapokat használtak, így például: az árlejtési felhívásra, a szerződésre, az építési napló vezetésére, az előmérték számítására, a költségvetés készítésre, a cölöpverési napló vezetésére és a hídtörzskönyvhöz is. Számos híd eredeti dokumentációjában fennmaradt az építési szerződés. Ezek egyik érdekessége az az alapos munka, amellyel - a hídszabályzat kiadása előtti években - részletesen előírták a terheket, az alkalmazott anyagok fizikai jellemzőit, a minimális szelvényméreteket, maximális igénybevételeket, műszaki specifikációt. Ezen túl, ugyanitt fellelhetőek a vállalkozás összes jogi, gazdasági vonatkozásai, határidő, ár, kötbér, részletfizetés, biztosítékjótállás, stb., tehát mindazon dolgok amelyek ma (közel 100 év eltelte után) ismét előkerülnek a feledés homályából. A vashidak és azok sorsa 1945. után A szeghalmi Berettyó-híd A hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották 1944 októberében. A helyreállítás során a felszerkezetet a régi szegedi Tisza-híd ártéri nyílásának elemeiből építették újjá. A vonóvasakat új acélanyag felhasználásával alakították ki és vasbeton kocsipálya épült a régi zórésvasas pálya helyett. 1985-ben a függesztőrudak bekötését megerősítették. Illő szólni a híd "testvéreiről" is, ugyanis a régi szegedi Tisza-híd elemeit felhasználva még háA kivitelezési munkát gondosan, alaposan ellenőrizték. Az "építésvezető", (ma műszaki ellenőr) aki rendszerint az ÁEH mérnöke volt, a munkák minden fázisáról tudott. Az ő tiszte volt a munka átvétele és pénzügyi elszámolása. A szigorú hatósági mérnökök a fennmaradt iratok tanúsága szerint már a századfordulón is komoly, nem egyszer 10%-ot meghaladó levonást eszközöltek a kollaudálás során. Avasszerkezetre vonatkozó szerződésben rögzített díj szakaszolt kifizetésére elfogadott szokás volt az, hogy 40%-ot a gyári próbaszerelés befejezése után, 50%-ot a helyszíni összeszerelés végén és a fennmaradó 10%-ot az 1 éves jótállás leteltét követően fizettek ki a vállalkozó részére. [8] Jól látható tehát, hogy 100 éve, jeles Mérnök elődeink alapos munkát végeztek, minden részletet átgondoltak. 1890-1914 között, a "régi szép békeidőben" az országban évenként 60-80 db, összesen 1566 db új vasszerkezetű híd épült meg. Ha elgondolkozunk azon is, hogy a gépek, eszközök ez idő tájt mily kezdetlegesek voltak, ráadásul mily kevés is volt belőlük, akkor érthetjük meg csak azt, hogy milyen óriási erőfeszítést kívánt meg egy akkori hídépítés. Csak egy példa: az első autót Magyarországon 1895-ben állították forgalomba, 1901-ben még csak 71 vezetői igazolványt váltottak ki és még 1914-ben is, az ország összes gépjárművéből (3319 db) mindössze 316 db volt teherszállító gépkocsi. [101 rom hasonló híd épült meg a helyreállítási munkák során: Ráckevénél a Soroksári-Dunán, Marcaltőnél a Rábán, és Berettyóújfalunál a Berettyón. Ez utóbbi már sajnos nem létezik, elbontották.[8] Az endrődi Hármas-Körös-híd Talán a legtöbbet átépített híd a megyében az endrődi Hármas-Körös-híd amely egy szép példája annak, hogy a régi szerkezetek (jelen esetben alépítmények, vb. felszerkezet) a kor változó követelményeit is kielégíthetik. Értesítés a kő feladásáról az építésvezető úr részére