Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak építése (K.Gy.)

Vashidak építése A múlt század végén jelentősen változott Magyarország vízrajza, megerősödött a monarchia gazdasága és kialakult a korszerű vasgyártás. Mindezek döntő hatást gyakoroltak a hídépítés terén a Békés megyei hidak megújulására. Az áthidalt akadály megváltozása A XIX. század második felében a Tisza szabályozása után a hevesen levonuló árhullámok a Körösökön visszaduzzasztást okoztak. A korabeli feljegyzések szerint a "nagyvizek" évről-évre jelentősen emelkedtek, az 1876-1894 évek közötti 19 évben az 1855. évi "nagy víz" magasságát minden évben meghaladó árhullám vonult le a Körösök felső szakaszán. 1893 előtt a Körösökön szinte minden rendszer nélkül épültek a hidak, így előfordult, hogy két egymást követő hídnál indokolatlan és kedvezőtlen eltérések mutatkoztak. Egy szempontból valamennyi híd azonos volt, a teljes hossz illetve a legnagyobb szabadnyílás valamennyinél kisebb volt a kívánatosnál. Különösen a medernyílás volt kedvezőtlen, mivel a faszerkezetekből - néhány vasúti hídtól eltekintve - maximum 15 m nyílású szerkezeteket tudtak építeni, amelyek jelentős visszaduzzasztást okoztak különösen jégzajláskor, vagy jeges árvíz esetén. A szerkezetek víz feletti magassága olyan csekély volt, hogy az 1871-1888 közötti évek nagy vizei közül azok, amelyek jéggel vonultak le, több híd felszerkezetét megrongálták, sőt néhányat - így többek között a gyulai és a dobozi Fehér-Körös hidakat - el is sodortak. [11 A Körösökön végrehajtott szabályozási munkák hatását a Földmívelésügyi m. kir. Minisztérium Vízrajzi Osztálya tanulmányozta. A szakértői jelentés kiemelte, hogy a meglévő hidak szelvényei nem felelnek meg. 1893-ban a minisztérium kiadta a Körösökön jövőben építendő új hidak "szabvány szelvényeit", amely felgyorsította a régi fahidak helyett korszerűbb, az árvizek hatásainak jobban ellenálló, állandó hidak építésének programját. Az új előírás készítői a hidak teljes hosszának megállapításakor 5 cm visszaduzzasztást vettek figyelembe. A meder feletti nyílás méretét úgy állapították meg, hogy a mederbe pillér vagy járom ne essen. A szerkezet alsó élénél - a hajózásra is gondolva - az árvízszint felett 5,6 m szabadon hagyását írták elő a Kettős- és Hármas-Körösön. Az egyéb folyószakaszokon, (Berettyó, FehérKörös, Fekete-Körös, Sebes-Körös) 2,0 m űrszelvény szabadon hagyását rendelték el.[2] Bölcs, előrelátó mérnök elődeink számítását az elmúlt 100 év igazolta, a megfogalmazott adatok szerint megépült új hidakat már nem sodorta el az ár. A fejlődő forgalmi igények, növekvő terhek A múlt század 70-es éveiben a közutakon közlekedő legnehezebb járóművek a gazdasági cséplőgépek voltak, ezek azonban aránylag ritkán, csak aratás időszakában közlekedtek. Az akkor még túlnyomórészt fából épült hidak méretezésénél ennek figyelembevételét nem is tartották szükségesnek. A 80-as évek végén, amikor a gőzcséplőgépek száma már 7-8 ezer volt és a gépek súlya 4,67,8 t között változott, meg kellett a növelni a szabályzati járműterhet. Az előírt terhek növekedése a múlt század végén Magyarországon Év Szabályozás Terhek 1887-ig 41 súlyú kocsik. 1888-1889 Magyar Királyi Kereskedelmi Fahídra: 6tjármű+350kg/m2 megoszló teher. Minisztérium szabálytervei Vashídra: 121 jármű+400 kg/m2 megoszló teher. 1890-1901 az 1890. évi I. törvénycikk Állami törvényhatósági utakon levő végleges hidakra: 2 db 161 jármű, ezen túl városokban, illetve közlekedési központokban: 2 db 16,81 jármű. 1902-1909 Magyar Királyi Kereskedelmi Állami, törvényhatósági és egyéb nagyforgalmú Minisztérium tervei a fahidak utak hídjaira: 201 gőzeke vashídra történő átépítésére 1910-1935 (az első) Közúti Hídszabályzat I. rendű hidakon: 201 gőzeke, vagy 2 db 121 lovaskocsí, vagy 8x51 kocsivonat, vagy 400 kg/m2 megoszló teher; II. r. hidakon: mint előbb, csak 350 kg/m2 megoszló teher, a gőzeke csak középen, 25% túligénybevételt megengedve; III. r. hidakon: 2 db 61 lovaskocsi, vagy 300 kg/m2 8x41 kocsivonat csak középen, 25% túligénybevételt megengedve; 55