Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Boltozott hidak Békés megyében (dr. G.I.)

pénztárból 16 906 forintot fordíthat a vármegye. De már a leirat megérkezte előtt ajánlatokat kértek a hídépítésre, melyek közül Nuszbeck Mihály gyulai kőműves és Bruger Ignác gyulai ácsmester ajánlatait elfogadták és Őket a munka elvégzésével megbízták. A Kapus-híd megépítéséhez 100 köböl terméskövet vettek a milovai bányában és annak a helyszínre szállításához 2000 szekeret rendeltek közmunkában. A következő, 1816. évben a hídpálya feltöltésének elkészítésére rendelték ki a közmunkát, tehát az építkezés ebben az évben be is fejeződött. Közel 80 évig teljesítette hivatását a Kapus-híd, amíg kiderült, hogy a város központjában a híd szélessége már nem felel meg. Az 1894. év őszén a hidat átalakították. Mellvédjeit lebontották, kocsiútjának szintjét kb. 40 cm-rel lesüllyesztették és két oldalán idomvasakból konzolokat építettek, erre a konzolsorra járdapallókat fektetnek. Az átalakítási munkálatokat N. Szabados József gyulai építőmester végezte el. A mai vasbeton gyalogjárót a régi vaskonzolokra 1932-ben helyezték rá 2700 pengő költséggel. Nem mondható szerencsésnek, hogy ezen a helyen két- és nem egy- vagy háromnyílású híd épült. A híd egyetlen vaskos középpillére pontosan a keskeny meder közepére esik, s a vízfolyást megosztja. Bár ez a körülmény ma már semmiféle hátrányt nem jelent, mégis a célszerűtlenség látszatát kelti. Bodoky Mihály Károly fia is nehezen nyugodott bele, hogy „hibásnak nevezhető" ez a híd, ezért 1846-ban egynyílású faíwel történő átépítésére tett javaslatot, ezt a tervet azonban a Helytartótanács nem hagyta jóvá. Sajnálnunk kell, hogy nem Stednei Péter háromnyílású alternatív terve került kivitelre. Igaz viszont, hogy akkor meg hiába keresnénk 12 méter nyílású régi hidat Magyarországon. A híd a helyes méretekkel szerepel a Békés vármegyei utak és hidak 1837. évi összeírásában, a következőképpen: „Gyula város közepén a Kapus nagy hídja, mely egészen téglából két bóthajtásra van készülve, 20 öl hosszú, 4 öl széles, jó állapotban van." Kishíd A városközpontból széles út vezet Gyulavári felé, amely elhalad a várkastély parkja mellett. Az út és a park között húzódik a régi várárok, amely ma már száraz, fákkal és bokrokkal sűrűn benőtt terület. A kastélyhoz vezető főbejárat a régi várárkot keresztezi, s itt áll az esztétikus látványt nyújtó régi kőhíd, amelynek egyetlen íve lapos szegmensív. A homlokzati falak és a boltozatok téglából vannak, a záradék egyetlen nagyméretű kődarab, amelyre mindkét homlokfalon az MDCCCII (1802) évszám van felírva. Érdekes és eredeti a mellvédek kiképzése. A mellvédfal a hídnyílás fölött faragott kőből készült, 1,50 m magas, áttört, s a köztes felületen karikákból álló kovácsoltvas rácsot helyeztek el. A mellvédet alkotó fedkövek fecskefarkosan illeszkednek. A mellvédek szélső részei téglafalazatúak, szabályszerű fedkövekkel befedve kettős vaskapcsokkal, de illesztés nélkül. A szélek felé erősen lejtenek. A mellvéd vastagsága középen 25, a széleken 46 cm. A hidat a gyulai uradalom építésze, Czigler Antal építette 1802-ben, abból a szomorú alkalomból, hogy az előző évben kitört tűzvész a város jelentős részét teljesen elhamvasztotta, s a híd helyén állott korábbi fahidat sem kímélte meg. Gyula: Kishíd, (Épült 1802-ben.) Menyhárt-híd A Menyhárt-híd az Élővíz csatorna első hídja a várat övező park közelében. A kórház felé vezető Szent László út folytatásában áll. Homlokzati falai és boltozata betonból épültek. Egyetlen íve szegmens alakú, igen jó benyomást kelt a szépen rendezett folyóparton. Mellvédjei nincsenek, helyettük vaskorlát védi a konzolra helyezett vasbeton gyalogjárókon közlekedő gyalogost. A konzolok kissé takarják ugyan a falazatokat, de ugyanakkor védik is őket az időjárási behatások ellen. A homlokzatot a konzolokon kívül, faragott követ utánzó betonhézagolás élénkíti. Az érdes és sima betonfelületeknek és a mesterséges hézagoknak a hídon látható kialakítása erősen mesterkélt megoldás, melyet azonban a század elején a Menyhárt-híd (Épült: 1907) 51