Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Révek, vámok (dr. CL)

Mely hídvám aképpen meghatároztatván kiadatik a' Szarvasi Uraságnak oly rendeléssel, hogy a' Vám ház oldalára Táblán fel akasztasson, hogy mindenek és minden időben megláthassák, és hogy a Vámosnak egy-egy alkalmatos és igaz embert állítson Hit alatt, ki az Utasokkal szépen bánnyon és valamint a' maga Uraságát, ugy az Utasokat is tsak leg-kisebbe is meg tsalni ne merészelylyen."[15] A szarvasi híd történetéhez és a korképhez hozzátartozik, hogy 1803-ben öreg és ifjú Karátsonyi Sámuel nemes emberek panaszt tettek a megyénél, hogy általuk hajtott marhákért a hídnál megvámolták őket. A megyegyűlés megtárgyalta az ügyet, és "Lengyel László" (II. Ulászló -CL) dekrétumának 3., valamint az 1723-i törvény 23. articulusára hivatkozva, emyl szerint nemes embert "akár szegény, akár gazdag légyen is ... rév vagy vám fizetésére a fóldesuraság sem a Camara ne szoríthasson... Azért tehát ezen Uraság az efféléktől jövendőre nézve törvényes büntetés alatt eltiltatott, és meg hagyatott, hogy többé semmi némü Nemes Embertől vagy annak Jószágától vámot ne vegyen."[16] A nemesi kiváltságot ebben az esetben egy másik nemes emberrel szemben kellett megvédeni. A megye 1822-ben újból megállapította mindkét magánhídra a vámtarifát. [17] Az 1822. július l-jén kidolgozott és elfogadott vámtarifa érdekessége, hogy nemcsak a szokásos, személy-, állat-, szekérvámot állapítja meg, hanem a vízen fuvarozott s a híd alatt átmenő "tűzifával rakott kosár" vagy a lápokban (tutajokban) alábocsátott egyéb áru (sorfa, csolnak, vályú) is szerepel benne, sőt a végén a hitelesítés után nyilván utólag - hozzátoldták, hogy minden hajó után 25 krajcár "czölöptaksa" is fizetendő váltócédulákban. Szóval nemcsak a hídon átmenők, hanem a híd alatt közlekedők is kötelesek vámpénzt fizetni. A tarifajegyzék után pedig figyelmeztetésképp megjegyzik, "A Nemesek ezen tartozástól a' Hazai Törvények értelme szerént mentek legyenek." Tanulván az 1803-i szarvasi esetből, úgy látszik, ezt érdemesnek tartották külön megjegyezni. 1849re a szarvasi vám tulajdonosa Szarvas város lett, miután azt örökvétel útján megvásárolta - tudjuk meg egy 1849-es összeírásból, s ugyanez közli, hogy Wodianer Sámuel 1848-ban nyerte el Gyomán a vámszedés jogát. A két híd jövedelmét is kimutatják az utolsó három év átlagában[18] Eszerint: A szarvasi híd jövedelme egy év átlagában 1787 ft 41 1/5 kr vámszedési költség 221 ft 16 4

15 kr tiszta jövedelem 1566 ft 24 2/5 kr A gyomai híd jövedelme egy év átlagában 1119 ft 4 1/2 kr vámszedési költség 56 ft tiszta jövedelem 1063 ft 4 1 /2 kr A szentandrási komp 1874-ig járt[ 19], a herényi 1879-ig.[20] Akkor mindkettő helyett fahidat építettek. A kompok jelentősége a későbbiekben csökkent, ám a hídépítések idején gyakran csak ezekkel tudták a forgalmat lebonyolítani. Említésre méltó, hogy 1945 után is működtek még kompok a megyében, s ezekről nagyszámú irat, rajz áll rendelkezésre. Irodalom, források: [I] Békés megye térképe. Rajzolta Mihálfi József 1881. nyomtatott. In: Évkönyv IX. kötet, Gyula, 1883. melléklet [2] Gyoma földrajzi nevei. In: Gyomai tanulmányok. Gyoma, 1977.421-460. o. [3] Uo. [4] BmT 47 /Harruckern-dominium térképe/ 1788. [5] Uo. [6] BmT 260. Mezőberény határa /XVIII. század eleje/ [7] Bonyhai 166. o. [8] Mérn. ir. 53/843 [9] Mérn. ir. 1132/1844, 372/1843 [10] Mérn. ir. 154/1872 [II] Mérn. ir. 63, 64/1850 [12] Uo. [13] Uo. [14] Közgy.ir. 1166/1801 [15] Közgy. ir. 1166/1801, 108/1803 [16] Közgy. ir. 856/1803 [17] Mérn. ir. 48/1849 [18] Uo. [19] Neumann 195. o. [20] Bonyhai 89. o. A Békés Vármegyei kompok és révek műszaki vizsgálatáról jelentés 1948-ból. (BML) 38