Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)
Révek, vámok (dr. CL)
Révek, vámok Mint korábban említettük, a Körös szélessége miatt Körösladányon alul híd sehol sem volt, réven keltek át a vizén. A legfontosabb az öcsödi, szentandrási és szarvasi rév volt. 1795-ig réven keltek át Gyomán is a Hármas Körösön. Ezenkívül az endrődi és berényi révet érdemes még említeni. Minden bizonnyal több, helyi jelentőségű révátkelőhely is volt még a megyében, amellyel azonban a megyegyűlés nem foglalkozott. Bizonyítják ezt a "rév" utótagú földrajzi nevek. Közülük néhányat megemlítünk: Révhalom[l] (Körösladány közelében a Körös jobb partján a gyomai úton), Juhos-rév[2] (Gyoma határában ismeretlen helyen), Rév-lapos[3] (a mai gyomai híd környékén), Szalma-rév domb[4] (Füzesgyarmattól keletre a Harruckern domínium térképén), Kis rév[5] (Körösladánytól északra a dévaványai út bal oldalán). Pap-rév zug[6] (Köröstarcsa alatt a Körös egyik átvágása.) a Körös átvágásával kaptak egy hidat, de ez csak addig állt fenn, amíg a révet lejjebb nem helyezték. Hiába kérték a lakosok, hogy a rév maradjon a régi helyén, mert az új helyen a kezelők ki vannak téve a szeleknek, s a víz is örvényes, a megye hajthatatlannak bizonyult: a híd fenntartása helyett inkább a rév áthelyezését választotta. [9] A réveknél révpénzt szedtek, ugyanígy a magánerőből épített hidaknál is hídvámot. A vámszedési jogot még Werbó'czi Hármas könyvének paragrafusai, valamint az 1563. évi 59. te. alapján gyakorolták. [10] A Tripartitum megszűnésével a vámjog a rév vagy híd beruházási és fenntartási költségeinek törlesztésére szolgált és az illetékes miniszter engedélyével lehetett megkapni. A megyei révekre 1850-ből van adatunk, de kétségtelen, hogy a korábbi időkre is vonatkoznak. Az öcsödi révhajó a község tulajdona volt, a földesúri jog megváltására 10-20 Ft-ot fizetett a község az uradalomnak. A révnél fizetett vám a következő volt: - gyalog ember és apróbb lábas jószág darabja 1 krajcár - nagyobb lábas jószág, mint ló, szarvasmarha 2 krajcár - üres kocsi 3 krajcár - terhes kocsi 6 krajcár A révésznek (3 révészt alkalmaztak) a lakosok évenként 45 köböl búzát fizettek. Az összes vámjövedelem három év átlagában évenként 700 Ft volt, amelynek egyötöd része is a révészeket illette.[ll] Szentandrásnál a révhajó az uradalomé volt, amelyért 50 Ft-ot fizetett a község. A megye által megállapított tarifát szedték, de ennek eredetét nem ismerték. A révhajó fenntartása 175 Ft-ba került, vámpénzként befolyt évi 500 Ft, a révészeknek 100 Ft-ot és két köböl természeti járadékot fizettek. [12] Berény az úri jog elismeréseként csupán 2 Ft-ot fizetett a földesúrnak, a révhajó a község tulajdona volt, fenntartása évi 180 Ft-ba került. A révhajó vámja: átutazó idegen gyalog ember marha, ló után 1 váltó krajcár 3 váltó krajcár Az évenkénti vámjövedelem 15 Ft volt mindössze, megjegyzik azonban, hogy "országúiba nem esvén" leginkább a lakosok használják, a révész fizetése pedig 40 Ft, 13 köböl búza, 3 köböl árpa, 1 vékás kenderfóld, 1 hold kukoricaföld, 2 pár új csizma, s egy szekér szalma. Ez váltópénzre átszámítva 143 Ft 30 krajcár tett ki.[13] A magánhíd megépítése után Szarvason és Gyomán hídvámot szedtek. 1801-ben, az új hidat felülvizsgáló deputáció a vizsgálat után úgy döntött, "hogy az Uraságnak is tetemes költségei lassan lassan megfordullyanak, minden környülállások szorgalmatos megfontolása után a' Híd vám meghatároztatik."[14] A vám kirovásánál a szolnoki és a szarvasi hidak 1743-i tarifáját vették figyelembe. A következő évben azonban bizonyossá vált, hogy a meghatározott hídvám kevés, az "uraságnak nemhogy haszna, hanem kára lett a hídépítésből", ezért 1803-ban a hídvám felemelését határozták el, "nem lévén ez olyan nagy Ország uttya" t.i. ahol a korábban megállapított vám a rajta átmenő forgalommal megfelelő jövedelmet biztosítana. A két időszakban megállapított vám díjak a következő részletes tételeket tartalmazták: (krajcár) Egy gyalog embertől Egy terhes szekértől Egy üres szekértől Egy göbölytóí vagy falkás hízott ökrök Egy nem falkás ökörből 's egy átallyában lóval, tehénből és tinó marhából Egy ketske, juh, sertés vagy esztendős borjútól Egy öreg Juhtól vagy Hízott Sertéstől A ketske fiútól vagy Báránytól vagy nem számos malatztól vagy veres borjutói 01 1803 % % 8 8 3 4 3 P/2 3 1 2 V2 V2 1 1 % % 36