Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A XIX. század első fele (dr. CL)

mai töltésen épült két hidat későlob betölthették, minek következtében "a gyomai kaszálók tetemes károkat szenvedtek", mivel azokon a hó és esővíz megmaradt, ezért a szolgabíró a két híd visszaállítását kérte 1831-ben.[ll] Ugyancsak a Beretytyó szabályozása alkalmával a Simái pusztában a Sark-éren egy kisebb hidat építettek 1835ben.[12] Mivel az árvizek levonulását akadályozta a réveknél összeszűkülő meder, ennek elkerülése érdekében 1841-ben a szentandrási és az öcsödi révnél négyöles híd felépítéséről határoznak. Előbb a vámjogot gyakorló földesurat próbálták megnyerni a híd megépítésére, ennek sikertelensége után a megye költségén építették meg a hidakat.[13] Körösladánynál a debreceni országúiban egy híd felépítésébe a megye beleegyezik, mivel a földesúr megajánlotta a szükséges téglát.[14] Megtörtént, hogy egy-egy híd sorsával kapcsolatban rossz döntést hoztak. 1826-ban az alispán lakásán több németvárosi lakos jelent meg, s könyörögtek, hogy az előző évben betömött KisBárdos hídját állítsák vissza, mert a víz elöntötte a házak egy részét. A bölcs döntés az volt, hogy próbaképp vágják ki a töltést, lesz-e eredménye.[15] 1845-ben nagyobb revízió alá vették a betöltött hidak hatását. A békés-ladányi útban két híd felállításáról gondoskodtak, s újabb három építését tartják kívánatosnak, mert "több évek tanúsága szerint a közlekedésnek fenntartására fordított bár mi erő a' hidak eltöltése által sikertelennek mutatkozott." Ugyanígy a Remeteházi gáton az Itze helyén, a Csabára vezető Fűzfás-gáton, Gyula és Békés közt a Gerlai-töltésen is hídépítéstjavasolnak, a két előbbinél 2 öl, utóbbin VÁ öl nyílással.[16] A negyvenes években a vízszabályozás előrehaladásával vetődött fel a hajózás elősegítése. A megyében az 1843. október 6-i közgyűlése foglalkozott az üggyel: mivel "a vízszabályozásnak a' hajózás előmozdítása lenne egyik üdvöz gyümölcse, mind e mellett nem fejlődhetik e' vidék kereskedése az eddigi szabályozások arányához képest sem azon okból, mivel mind Szarvason, mind Gyomán zárt hidak létezvén a' kereskedő hajók Szarvason alól nem jöhetnek, mely akadálynak elhárítása végett a' köz jó érdekében szükségesnek találván a Rendek mind a' Szarvasi, mind a' Gyomai híd birtokosait az iránt felszólítani, hogy kinyitható vagy nagyobb hajók átkeléséhez képest is eléggé magas hídról gondoskodjanak." Megállapították, hogy a szarvasi közbirtokosság jövő tavasszal új és alkalmasabb hidat szándékozik építtetni, így a gyomai felszólítást kell csak eszközölni.[17] 1844-ben Csongrád megye szorgalmazza több hajósuk kérésére, ha a szarvasi és gyomai híd újra épül, "alattuk kereskedő hajók eljárhassanak. "[18] A hidak átadása megyei kezelésbe Mivel a hidak fenntartása sok pénzt emésztett fel, a települések igyekeztek hídjaikat megyei híddá nyilváníttatni. Német-Gyula már 1801-ben kérte két hídjának javításához a megye hozzájárulását. A döntés szerint az egyiket, mivel "nem ország útjában vagyon, arra a publicumnak semmi szükséges nincsen", elutasítják, a másikat azonban, amely a "Békési útban vagyon, ámbár ország útján kívül lévén, még is néha leginkább a' midőn a Maglis (Magistrális) Tiszt Viselők Publicumra jönnek Gyulára", hasznos szolgálatukra van, fele költségét a házi pénztárból vállalják. 1834-ban ugyancsak a németgyulaiak kérik, hogy az általuk épített és fenntartott Fehér-Körös-hidat a jövőben publicus hídnak tekintsék, s a megye tartsa fenn, amit a megye el is vállal.[19] Ugyanebben az évben Doboz kéri, hogy a Fekete-Körösön lévő hidat közös költségen építsék fel. A dobozi Fekete-Körös-hídnak megyei híddá nyilvánítását már 1829. után kérte a község. A deputáció elismerte, hogy "az esztendő némely szakaszában valóságos országút Váradra és az Erdőhátra, ill. onnan a békési, gyomai, szarvasi s mezőtúri vásárokra, sőt gyakran katonai szállítások is történnek rajta", így méltán lehet a hidat megyei költségen épülő vagy javítandó hidak sorába venni.[20] 1837-ben Endrőd folyamodik a Berettyó-kanálison lévő hídnak az országos hidak sorába való felvételéért.[21] 1849-ben a Folyáséri hidat, melyet eddig a földesúr tartott fenn, felveszik a megyei hidak sorába, mivel a Pestről Váradra vezető út Gyoma-Körösladány közötti szakaszára esik, s az ilyen utak és hidak fenntartása a megye feladata. [22] A reformkori Békés megye hídjairól jól használható kimutatást készített 1832 májusában Bodoky Károly megyei mérnök.[23] A jegyzék azokat a hidakat tartalmazza, melyeket a "Domestica Cassá"-bó\ (a megye házi pénztárából) tartottak fenn. A hidakat településenként írja össze, megjegyzi, melyik útba esik - bár a célja inkább a topográfiai jelölés -, a híd helyét (folyó, ér stb.), ezzel megadja a híd nevét, valamint a hosszát és szélességét. A 47 megyei fenntartású híd összes hossza 453 öl, átlagos hossz tehát 9,6 öl. A 47 hídból 10 ölnél hosszabb, de 20 ölnél rövidebb 9 híd, 20 és 30 öl közötti 6 híd, végül 30 öl fölötti 2 híd, mindkettő a körösladányi határban. Településenként a legtöbb megyei fenntartású híd Gyulán és Gyula határában volt, összesen 19, s a hidak hossza is itt a legnagyobb: 123,5 öl. Ezt megközelíti a békési határ 6 hídja: 112 öl átlagszélességük közel 20 öl. 9 híd van a csabai határban, de összes hossza csupán 46 öl, s csak két híd haladja meg a 10 öl hosszúságot. A legtöbb híd 3 öl széles, találunk néhány 4 öl széles hidat is, s végül 2 öl széles 5 híd, érdekes 24