Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Megújulás a XVIII. században (dr. CL)

által úsztatnom s híd nincsen" - írja Rákóczinak. A Körösön híd állítását tervezi a sereg átszállításához: "...a hídnak holléte felől Nagyságod tudósítson, hol javalná, mert Gyomáig is fertelmes az út, jobb lenne, mint Túron fellyül, közel Körösnek keskenyen út jó lenne hozzá." A vár sikertelen ostroma utána a Körös jobb partján vonul Rákóczi táborába, a hidakat a Körösön bocsátotta le Tur felé. [6] (Hogy milyen lehetett ez a táj, azt a Harruckern-dominium 70 évvel később készült térképének egyes részletei szemléletesen bizonyítják.) A szabadságharc bukása után Békés megye öthatod részét Harruckern János György udvari hadiszállító kapja meg szolgálatai jutalmául. Alig szerveződött meg 1715-ben a megyei közigazgatás, 1720-ban már az utak és hidak javításáról tárgyalnak a megyegyűlésen.[7] Ezt szorgalmazta I. Józsefnek 1706-ban kiadott rendelete az utak és hidak jó karbantartásáról, majd III. Károly átfogó terve s 1723-ban a Helytartótanács felállításakor a műszaki bizottság megszervezése. Az első név szerint is említett híd a Büngösd hídja és még ugyanazon az évben (1730-ban) a A szarvasi rév és töltés az első katonai felvételen (1783) dobozi híd volt, amelyek javításáról határoznak.[81 Elsősorban a Büngösd hídjával találkozunk gyakrabban, bizonyítván, hogy fontos északdéli (Békés-körösladányi) út vezetett át rajta, jó karbantartására mindenkor felfigyeltek. 1732ben a tárcsái híd felújításáról esik szó. Végrehajtására azonban aligha került sor, mert Tárcsán még az 1770-es években sem volt híd. Ezután 1734ből egy meglepő dokumentummal szolgál a levéltár, a Harruckern-dominium hídjainak összeírásával. [9] A jegyzék tartalmazza, hogy a híd vagy töltés melyik útban, melyik településhez tartozik, leírja méreteit, állapotát, s három rovatban azt, hogy az újjáépítés, a javítás, illetve az éves fenntartás körülbelül mennyibe kerül. Az összeírás sorrendje tulajdonképp két utat vesz alapul: az 5. tétel után említi a Debrecenből Körösladányon át Békésig tartó utat, s az útba eső hidakat, töltéseket, majd a 22. tétel után a Gyula-DobozNagyvárad felé vezető út objektumait. Az eredetileg latin nyelvű összeírást a lényeges adatokra szorítkozva adjuk közre. Hidak Vésztőnél az első katonai felvételen (1783) 18