Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Megújulás a XVIII. században (dr. CL)

Megújulás a XVIII. században A török 130 éves uralmának következményeit aligha kell bővebben ecsetelni. S ami a hódoltság idejéből megmaradt, elpusztult az 1683-ban meginduló felszabadító háború idején. Említettük, hogy pl. a szarvasi hidat és palánkot a török maga égette fel a keresztény sereg akadályozása érdekében, Gyula várost viszont az ostromló keresztények gyújtották fel. A hadijelentésekben gyakori a panasz a közlekedés nehézségére. "A hadseregnek széltébenhosszában elterülő mocsarakon kell hogy keresztül hatoljon... Hozzá kell szokniok ehhez az elátkozott vidékhez" - olvashatjuk Ludwig Baaden hadseregparancsnoknak 1791-ben Lipót császárhoz küldött jelentésében. [1] A megye kulcsa, Gyula vára és környéke hasonló képet mutatott: "A palánkvárostól pár percre lovon, már olyan mély mocsara van a Körös nevű folyónak, hogy onnan megközelíteni sem lehet, de az ellenség (a török - C I.) jól kihasználja a lehetőséget, mert régóta itt lakva, minden utat s járást ismer ezen a mocsáron keresztül... kisebb élelmiszerszállítások rendszeresen folynak. "[2] így a felszabadító seregnek mindenekelőtt a nehéz terepen való átkelést kellett megoldani. A folyókon dereglyéken, a mocsarakon fa- és rőzsehidat építve keltek át, a Körösön pontonhidat állítottak fel, de azokat az átkelés után fel is szedték, nehogy az ellenség felhasználja, különben is szükség volt rájuk a következő akadálynál.[3] Télen a befagyott vizén könnyebb volt a közlekedés, de ha hírtelen olvadni kezdett, lehetetlenné vált a továbbjutás. Amikor a kiéhezett várat a török 1695. januárjában feladta - szabad elvonulás feltétele mellett -, Porthen ezredes, a Gyulát felmentő császári sereg parancsnoka 1695. januárjában aggasztónak ítéli meg helyzetét: "A folyók kezdenek igen megdagadni és kiáradni, úgyhogy aggódom, ha a kocsik továbbra sem jöhetnek (t. i. a török elszállítására - Cl), nem kell-e majd a törökkel és a velem vezényeltekkel az átkelésre alkalmatlan folyók miatt az itt-tartózkodásomat meghosszabbítani. "[4] Érthető hát, ha elsők között intézkednek az átkelés megoldásáról: "Három kisebb hidat is Gyulára kell irányítani, mert a Körös folyón a gyors átkelést biztosítani kell a mindenkori szállítás és utazás miatt. "[5] Alig kezd visszatelepülni a lakosság, két évtized múlva ismét harcok dúlnak az országban és a megyében is. A Rákóczi-szabadságharc idején 1705 májusában Rákóczi megbízásából Károlyi Sándor vonul seregével a császáriak kezén lévő gyulai vár elfoglalására, de a vár megközelítése roppant nehézségekkel jár: "... a vizek nagyok innéd a Kérésen, úgy hogy magamnak is négy vizén költetett "> \ i •*, r AGYULAratt KASTELI NYV(U»T DELKOL. 15