Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A honfoglalástól a török hódításig (dr. Cl.)

A gyulai plébániáról tudjuk, hogy a gyulai vásárvámok tizede a plébánost illette.[22] A város polgárai azonban előbb Maró ti bántól, majd Mátyás királytól vámmentességet kaptak, s ezt a jogukat 1557-ben I. Ferdinánd is megerősítette. Végül vámszedési joga volt Várinak és Békésnek is.[23] A 15. század fellendülő kereskedelme idején tehát a következő településeknek volt vámszedési joga: Szarvas, Körösladány, Kiskároly, Szeghalom, Décse, Ege, Gyúr, Gyula, Vári, Békés. Közülük a gyulai vám jövedelmezett legtöbbet, utána a décsei vám következett. 1525-ben Décsen 13 Ft 75 dénárt jövedelmezett a vám, a békési csak 9 Ft 20 dénárt. 1558. májusától 1559. február végéig Gyula, Békés és Somoskeszi vámhelyekről 119 Ft-ot szolgáltattak be a vámosok.[24] A bevétel többi része elment a vámhelyek fenntartására, illetve egyötöde a vámosokat illette. A megmaradt oklevelekből, szórványemlékekből így alakul ki a török előtti Békés megye átkelőhelyeinek, fontosabb állomásainak képe. Közülük néhány eltűnik ugyan a következő századokban, többségük azonban maradandónak bizonyult, s mai közúti hidaink elődeivé vált. De hogy nem ennyi híd, rév volt a megyében, sejteti az az esemény, hogy amikor a mohácsi csata után a két király ádáz küzdelmet folytatott egymás ellen, 1528-ben a Ferdinánd-párti gyulaiak Szapolyai várható támadásának megakadályozására a Fehér- és Fekete- Körösön lefűrészeltek a hidakat, s a révekhez őröket állítottak.[25] Hidakról, révekről van tehát szó, holott mi csak egy-egy példát tudtunk felmutatni belőlük. Irodalom, források: [1] Anonymus. Gesta Hungarorum... Bp. 1975. Iédzi: Kristó 9-10. o. [2] Kristó 40. o. [3] Kristó 90-91. o. [4] Karácsonyi II. 27. o. [5] Haán33.o. [6] Haán33.o. [7] Karácsonyi I. 108. o. [8] Haán85.o. [9] Karácsonyi II. 93-94. o. [10] Karácsonyi II. 93-94. o. [11] Kristó 85. o. 1404-ben, amikor a gyulai káptalan beiktatja Maróti János birtokába, megjegyzi, hogy "Gyulán, Váriban... Békésen és Décsen vámot szednek." - Karácsonyi János: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése - In: Békés megyei Régészeti... Társulat Évkönyve, 8. kötet, Gyula 1882. 128. o. [12] Karácsonyi II. 79-80. o. [13] Karácsonyi II. 191-193. o. [14] Karácsonyi II. 291-299. o. [15] Karácsonyi II. 93-94. o. [16] Uo. [17] Karácsonyi II. 200. o. [18] Mendöl Tibor: Szarvas földrajza. Békéscsaba, 1981. 6162. o. (Bibliotheca Bekesiensis 22.) [19] Karácsonyi I. 79. o. [20] Karácsonyi II. 79-80. o. [21] Karácsonyi I. 247. o. [22] Kristó 83. o. [23] Karácsonyi I. 247. o. [24] Karácsonyi II. 79-80. o. ÜT, Scherer I. 150. o. [25] Karácsonyi I. 95. o.