Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Írók, költők, festők és hidak (Heltai Nándor)

írók, költők, festők és hidak Nemcsak a pontosabb adatfelvétellel, a város nagyobbodásával, hanem a bel- és vadvizek szabályozásával is magyarázható, hogy míg a 18. század első harmadának végén készített térkép 33, a fél évszázad múltán megrajzolt már 56 hidat tüntetett föl.[8] A meggyülemlett vizek elvezetésére ásatott, vagy kimélyített árkokon ugyanis csak hidakon lehetett átjutni. A múlt század elejéig Kecskemétet körkörösen védő árkokat a városkapuknál hidalták át. (5 nagyobb, távolabbi településekre vezető út torkolatánál és 3 kisebb, a közeli földekhez, illetve a legrégebbi kettős temetőhöz.) Ezeket tölgyfagerendákból összeácsolt rácskapuk védték. Legtovább a kőhíd melletti, vásári kapubeli kapusház állott fenn mint czédulaszedő helyiség. "Kecskemét múltjának megmentője", Hornyik János gyerekkorára visszaemlékezve többször hivatkozott városközponti vízfolyásokra, hidakra. "A Picsó patak kezdetét veszi a Mária külváros alatt a nagy kőhídnál, a városon átfoly a Burga utcán és egyesülvén a többi négy vízlevezető csatorna-mederrel, a városon kivül keletirányban a Gát-ér medrén vezeti le a városból a hó és esővizet. [...] [9] A polgármester 1873-dik évről készült és megjelentetett évi jelentése [10] is foglalkozik a vízfolyásokon átvezető műtárgyakkal. "A gazdászati osztály az egész külső határban már pusztulásnak indult hidak kijavítása mellett a Gátér folyására egy nagy és két kisebb hidat késztett." Két év múltán nagyszabású építkezésekről számolhattak be. Az első szilárd burkolatú, a Batthyány utcától majdnem a vasútállomásig vezető út várható nagy forgalmával számolva 24 méter hosszú hidat (átereszt) és több kisebb hidat (átereszt) építettek 1875ben.[ll] A hidakat tehát időnként karbantartották, ha kellett újat építettek a romladozó helyére. 79 L_ ; : : - s /? - , v '•» ; Kecsketnét és környéke, 1. Katonai felmérés (HadtörténeiMúzeum)