Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Önkormányzati és más kezelésű hidak (dr. Tóth Ernő)

ÖNKORMÁNYZATI ÉS MÁS KEZELÉSŰ HIDAK Az országos közutakon lévő hidak mellett szá­mos műtárgyat kezelnek az önkormányzatok, me­zőgazdasági üzemek, vízügyi szervek. Ezek számát pontosan megadni ma lehetetlen, korábbi és a kö­zelmúlt nyilvántartásai alapján ma mintegy 300-ra lehet tenni. [1] A bizonytalanság oka részben az, hogy az önkor­mányzati közutak hídjainak számbavétele több, mint 10 éve történt meg, sajnos Bács-Kiskun me­gyében akkor is csak a belterületi utakra [2]. Az akkori feldolgozás szerint 32 híd (16 a váro­sokban, 16 egyéb településeken) volt a megyében 5537 m2 felülettel. A teljes országos állománynak ez csupán 0,7 %-a, megjegyzendő, hogy az orszá­gos átlagnak több, mint kétszerese volt Bács-Kis­kun megyében egy híd felülete (97 m2). Több töredékes nyilvántartás áll rendelkezésre 1976-79-ből, ezekből azonban a megyére vonatko­zó összesített adat nem állapítható meg, szerencsé­re a vízügyi igazgatóságok 1980-ban készített fel­mérése vízfolyásonként tartalmazza a hidak szá­mát, anyagát és a kezelők megnevezését is, ebből levonva a vasúti és országos közutak hidjait és az átereszeket, 295 híd marad. [1] A kezelőkre vonatkozóan külön megbontást adni nem sikerült. Ennek oka részben a nyilvántartások hiánya, részben a kezelők változása. A második vi­lágháború után többször változott az utak és ezzel együtt a hidak kezelése: 1950. augusztusáig az ál­lamépítészeti hivatalok, majd a megyei tanácsok, 1954-től közúti kirendeltségek, 1958-től pedig a közúti igazgatóságok voltak az országos közutak kezelői. Az önkormányzati (tanácsi) közutak ügye­ivel az önkormányzatok, a járási, illetve megyei ta­nácsok foglalkoztak, a mezőgazdasági utakat pedig a termelőszövetkezetek kezelték. Az önkormányza­ti utak kezelése nemcsak a rendszerváltozáskor, ha­nem már előtte is változott, s nagy módosulás tör­tént a külterületi utak kezelésében is. Bács-Kiskun megyében a vízügyi-vízgazdálkodási szervek is el­láttak kezelői feladatokat. Az országos közutak hossza 1945. óta érdemben nem változott, azonban több út építése mellett má­sok önkormányzati kezelésbe adása történt; pl. 1955-ben a Máriakönnyei fahíd és a Ferenc csator­na hídjainak átadása a tanácsi szervek részére. [3] Tekintélyes méretű, fontos híd volt a Máriaköny­nyei, melyről e könyv más fejezetében is említés történik. A rendelkezésre álló források szerint a járási ta­nácsok (Baja, Dunavecse, Kalocsa, Kecskemét, Kis­kőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) építési és közlekedési csoportjai időről időre felmérték a te­rületükön lévő hidak állapotát és az egyes tervidő­szakokban jelentős költséget terveztek hidak átépí­tésére, így pl. 1966-70. között 36 millió Ft-ot, ami az utakra, hidakra előirányzottnak 28 %-a. [4] Nagy szükség volt a hidak korszerűsítésére, ezt jelzi, hogy az 1959-ben készült feljegyzések számos fahíd sürgős átépítését szorgalmazták, így a Bajai Járási Tanács 9 fahíd állapotát tartotta kritikusnak. [5] A területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság 1960­ban 8 téglaboltozat átépítését sürgette, s gyakran felmerült rossz állapotú hidak lezárásának, lebon­tásának a szükségessége. Madarast téglaboltozat, 1982 után átépült 69

Next

/
Thumbnails
Contents