Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Önkormányzati és más kezelésű hidak (dr. Tóth Ernő)

ÖNKORMÁNYZATI ÉS MÁS KEZELÉSŰ HIDAK Az országos közutakon lévő hidak mellett számos műtárgyat kezelnek az önkormányzatok, mezőgazdasági üzemek, vízügyi szervek. Ezek számát pontosan megadni ma lehetetlen, korábbi és a közelmúlt nyilvántartásai alapján ma mintegy 300-ra lehet tenni. [1] A bizonytalanság oka részben az, hogy az önkormányzati közutak hídjainak számbavétele több, mint 10 éve történt meg, sajnos Bács-Kiskun megyében akkor is csak a belterületi utakra [2]. Az akkori feldolgozás szerint 32 híd (16 a városokban, 16 egyéb településeken) volt a megyében 5537 m2 felülettel. A teljes országos állománynak ez csupán 0,7 %-a, megjegyzendő, hogy az országos átlagnak több, mint kétszerese volt Bács-Kiskun megyében egy híd felülete (97 m2). Több töredékes nyilvántartás áll rendelkezésre 1976-79-ből, ezekből azonban a megyére vonatkozó összesített adat nem állapítható meg, szerencsére a vízügyi igazgatóságok 1980-ban készített felmérése vízfolyásonként tartalmazza a hidak számát, anyagát és a kezelők megnevezését is, ebből levonva a vasúti és országos közutak hidjait és az átereszeket, 295 híd marad. [1] A kezelőkre vonatkozóan külön megbontást adni nem sikerült. Ennek oka részben a nyilvántartások hiánya, részben a kezelők változása. A második világháború után többször változott az utak és ezzel együtt a hidak kezelése: 1950. augusztusáig az államépítészeti hivatalok, majd a megyei tanácsok, 1954-től közúti kirendeltségek, 1958-től pedig a közúti igazgatóságok voltak az országos közutak kezelői. Az önkormányzati (tanácsi) közutak ügyeivel az önkormányzatok, a járási, illetve megyei tanácsok foglalkoztak, a mezőgazdasági utakat pedig a termelőszövetkezetek kezelték. Az önkormányzati utak kezelése nemcsak a rendszerváltozáskor, hanem már előtte is változott, s nagy módosulás történt a külterületi utak kezelésében is. Bács-Kiskun megyében a vízügyi-vízgazdálkodási szervek is elláttak kezelői feladatokat. Az országos közutak hossza 1945. óta érdemben nem változott, azonban több út építése mellett mások önkormányzati kezelésbe adása történt; pl. 1955-ben a Máriakönnyei fahíd és a Ferenc csatorna hídjainak átadása a tanácsi szervek részére. [3] Tekintélyes méretű, fontos híd volt a Máriakönynyei, melyről e könyv más fejezetében is említés történik. A rendelkezésre álló források szerint a járási tanácsok (Baja, Dunavecse, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) építési és közlekedési csoportjai időről időre felmérték a területükön lévő hidak állapotát és az egyes tervidőszakokban jelentős költséget terveztek hidak átépítésére, így pl. 1966-70. között 36 millió Ft-ot, ami az utakra, hidakra előirányzottnak 28 %-a. [4] Nagy szükség volt a hidak korszerűsítésére, ezt jelzi, hogy az 1959-ben készült feljegyzések számos fahíd sürgős átépítését szorgalmazták, így a Bajai Járási Tanács 9 fahíd állapotát tartotta kritikusnak. [5] A területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság 1960ban 8 téglaboltozat átépítését sürgette, s gyakran felmerült rossz állapotú hidak lezárásának, lebontásának a szükségessége. Madarast téglaboltozat, 1982 után átépült 69