Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Fahidak a megyében (dr. Tóth Ernő)

FAHIDAK A MEGYEBEN A hidak építésében a legrégibb időktől kezdve a fa igen fontos, sokáig egyedüli anyag volt. Természetesen így volt ez különösen olyan megyében, melyben a kőanyag beszerzése egyáltalán nem egyszerű. A kalocsai és a többi vár védelmét szolgáló vizesárkok áthidalása, a gyors elbonthatóság miatt is fából készültek és általában emelhetőek voltak a hidak. Kalocsán még 1775-ben megvolt ez a várbejáró híd és ott szerepel Kalocsa címerében. [1] Katonai felvétel, Hajós környéke A kisebb (3-4 m) hidakon kívül a többi, nagyobb árkot áthidaló híd többnyílású, cölöpjármos volt. A török korban Kalocsánál hajóhíd szolgált a folyón való átkelésre, erről is megemlékezett Brown angol utazó (1669), aki nagy elismeréssel írt a Dunán látott hajóhidákról. [2] 1687-ben a törököt űző sereg 47 hajóból épített hidat készített Kalocsa térségében. [3] A Rákóczi-szabadságharcban is fontos szerepük volt a hajóhidaknak, így 1705-ben Imsósnál. [4] A török kiűzése után megindult az utak, hidak építése, előtte általában csak a meglévők javításáról szólnak az írások. 1737-ben Kalocsa környékén épülő hidakról maradt fenn írásos emlék, ezek valószínűleg mind fahidak voltak. [1] Bár a megye nem rendelkezett kiterjedt úthálózattal és kevés az áthidalandó vízfolyás, nem kevés hídról szólnak, pl. az 1767-ben kiadott úrbéri kérdőívre adott válaszok szerint Akasztónál 3, Hajósnál 4, Miskénél ugyancsak 4, Patajnál 9 híd volt, melyeket nem kis munkával fenn kellett tartani. Meglepő, hogy 1783-ban Kecskeméten már 33 hidat írtak össze, ezek zöme fából épült, gyakran dobogónak nevezett volt. [5] Baján Grassalkovics Antal 1783-ban már több fahíd tartósabb anyagúra való átépítése ügyében intézkedett. [6] Az I. katonai felmérés, mely II. József idejében készült, Kalocsa határában 8, Hajós környékén 5, Szabadszállás külterületén pedig 11 hidat mutat, melyek között kőhíd még kevés volt. Ebben az időben Kecskemétet vizesárok vette körül, melyen hidakon, kapukon lehetett átmenni. [1] Más városoknál később épült meg védelmi | célból az árokrendszer. A hidak száma rohamo^ san nőtt: 1821-ben Kunszentmiklós határában 21 hídon lehetett már átmenni. 17] -i • J A megye monográfiája már nemcsak híd db-számot, hanem hídneveket és méreteket is tartalmaz. Ebből tudjuk, hogy pl. Miskénél az Árpás híd 11, a Sára híd 5 öles volt. [1] A megye - sőt az ország - első vasbeton hídja Solton épült 1889-ben, a korabeli tudósításból tudjuk, hogy helyén háromnyílású fahíd volt. [8] A Ferencz-csatornán - mely nemcsak a mai megye területén halad - 66 híd épült, melyek közül 35 biztosan fahíd ("járomhíd") volt. A Baja-bezdáni tápcsatorna hidjai között is több fából épült. [9] Baján a Sugovicán (Kamarás Duna) már régen fahíd állt, ennek átépítésére 1909-ben készült terv, mely hatnyílású, 3,6 m széles hidat ábrázol. E híd a 40