Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Hidak, töltések, révek (dr. Bárth János)

Hidak, töltések, révek karítást kelletik tennünk, és mindenkor a' Dunán által takarodnunk, ahoz járul, hogy minden Marhánk és Takarmányunk túl a Dunán lévén, két konyhát kell tartanunk".[45] A dunaszentbenedeki ún. Biskói-révről A dunaszentbenedeki rév a XVIII. században a kalocsai érsekség révje volt, majd 1832-35 között az érseki javak megosztása során a kalocsai fokáptalan birtokába került. 1949-ben államosították. Kompjai a dunántúli oldalon, Paks alatt kötöttek ki. Ezért a paksi atomerőmű építésének kezdetén, 1971-ben a nagymúltú révet megszüntették. A környék népe a jeles átkelőhelyet nem dunaszentbenedeki rév, hanem Biskói-rév néven emlegette. A Biskó nem földrajzi név. Valószínűleg a XVIII. század elején Baján és Kalocsán egyaránt föltűnt Zbiskó-Biskó családnév rejtőzik mögötte.[46] helymegjelölés nélkül már ingerülten írt a kalocsai érsek szomszédos révéről. 1704-ben, a Rákóczi szabadságharc idején, Nagy Péter vicekapitány ápr. 9-én Patajról azt írta Károlyi Sándornak: "...az moly komp volt az szentbenedeki révön, azt is elküldöttem, hogy vigyék Földvárra".[47] 1725-ben, amikor összeírták a kalocsai érsekség birtokainak jobbágyait és jövedelmeit, a szeremlei rév társaságában megemlékeztek a dunaszentbenedeki révről is. Az 1740-es évekből fennmaradtak a dunaszentbenedeki révészek elszámolásai. Az 1760-as évektől megszaporodtak a Biskói-révre vonatkozó iratok. Megismerhetők a révbérlők és a bérleti szerződések. II. Lipót császár 1791-ben szabadalomlevelet adott ki az addig is működő dunaszentbenedeki rév számára. A szabadalomlevélre nagy szükség volt, mivel a szomszédban, Géderlak irányában a paksi uraságok éppen igyekeztek nyilvánossá tenni a zádori révet, amely nagy konkurenciát jelentett. Az 1790-es évek elején a kalocsai érsekség és a paksi uraságok között az illegálisnak tartott zádori rév működtetése miatt nagy per kezdődött. A szentbenedeki rév-jogot a kalocsai érsekség, illetve 1832-35-től a kalocsai főkáptalan úgy hasznosította, hogy pénzért bérbe adta vállalkozóknak.A rév tulajdonosa legtöbbször árverésen adta bérbe a révet 3-6 évre a legtöbbet ígérőnek. Az érsekség és a káptalan igyekezett olyan emberekre bízni a révet, akiknek személyes vagyona garanciát jelentett a rév jó fölszerelésére és személyi ellátottságára. Biskói rév a II. katonai felmérésen (Hadtörténeti Múzeum) A szentbenedeki rév működése az érsekség török utáni visszatérése és újraberendezkedése, tehát a XVII-XVIII. század fordulója óta igazolható. Daróczy István paksi földesúr 1703-ban konkrét A kialkudott bérleti díjat a révbérlő általában negyedévi részletekben fizette. Munkája jutalmaként az utasoktól a vármegye által jóváhagyott tarifák alapján átkelési díjat szedett. Jövedelmét növelte még a révvel együtt árendált kocsma, szántóföld és rét. 26