Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Bács-Kiskun megye közútjainak története a XX. századig (Szászi András)

Bács-Kiskun megye közútjainak története a XX. századig Az előkészítés után kidolgozták az újonnan építendő alföldi utak programját, melyből kettő érintette a megyét: a Duna-Tisza-Körös-közi első transzverzális út (Baja-Csongrád-Erdőhegy)és a második alföldi transzverzális út (DunaföldvárSzolnok-M áramarossziget). Most már a kiépített vasútvonalakon lehetővé vált a kőanyag nagytömegű szállítása az Alföldre. A burkolatot hengerelt makadámpályával tervezték. Ezért az építések megkezdéséhez három állami kőbányát nyitottak (Csúnyban, Tarcalon, Nagybátonyban). Ezután indult meg az építkezés az öt vármegyét érintő, 301 km hosszú első transzverzális úton 1894-ben, melynek nyomvonala a Baja-KecelKiskunhalas-Kiskunmajsa-KiskunfélegyházaCsongrád-Kunszentmártom-Szarvas-Csaba-GyulaErdőhegy volt. Az út igazi jelentőségét azonban nem transzverzális jellege adta meg - bár az is jelentős volt - hanem az a körülmény, hogy feltárta a gazdaságilag fontos alföldi településeket és összeköttetést létesített azok között. Több szakaszon kezdték egyszerre építeni, s 1900-ra készült el a teljes út. Az út építése kapcsán készült el a Tiszán, a csongrádi bödi révnél 1903-ban, egy vasszerkezetű vegyes forgalmú Tisza híd. A híd elkészülte előtt kompon bonyolódott le a forgalom. A Dunán Bajánál a bátai réven át csak kompon lehetett átkelni. 1908-ban építettek vasúti hidat, de a közúti forgalmat nem vezették át rajta, mert azt külön hídon tervezték átvezetni a Dunán, mely közlekedési kapcsolat azóta hiányzik. (1935-ben tették csak vegyesforgalmúvá a meglevő vasúti hidat.) Az első transzverzális út a Dunántúllal teremtett kapcsolatot, Keleten pedig Kisjenőnél kötött be a Debrecenfehértemplomi állami útba, mely már akkor kiépített volt. A második transzverzális út építése az első befejezése után azonnal megkezdődött, a DunaföldvárSolt-Fülöp szállás-ízsák-Kecskem ét- Cegléd Szolnok-Karc ag-Debrecen-Érmihály fa lvaNagykároly-Szatmárnémeti-Máramarossziget nyomvonalon. Ez az első útnál is jelentősebb volt a maga 439 km-es összhosszával. Nyugaton a Budapest-Eszék állami úthoz csatlakozott, s Dunaföldvár és Solt között a Dunán kompon lehetett átkelni ( híd csak 1930-ban készült). Keleten az Erdélyt a Felvidékkel összekötő, illetve a keleti hágók felé tartó utakhoz csatlakozott. A Tiszán itt nem kellett új átkelőhelyet építeni, hanem a már meglevő szolnoki hídon haladt át a nyomvonal. A teljes út építése 1907-ben fejeződött be. A tiszaugi híd, mely 1929-ben nyílt meg, Gyula irányában teremtett kapcsolatot. [3,22] IRODALOM [ 11 Tóth László : Bács-Kiskun megyei utak, Kecskemét 1977 [2] Kó'szeg Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio-Szeged közötti útvonalon, Janus Pannonius Múzeum évkönyve XIV-XV. 1969-1970 [3]Szászi András : A Tisza-szabályozás hatása a közlekedési hálózatok változására 1918-ig Közúti Szakgyűjtemény kézirat 1998 [4]Győrffy György: Az árpádkori Magyarország történeti földrajza I. Bp. 1963 [5]Győrffy György: Az árpádkori Magyarország történeti földrajza II. Bp. 1986 [6]Győrffy György: Az árpádkori Magyarország történeti földrajza IV. Bp.1998 [7]Frisnyák Sándor : Magyarország történeti földrajza Bp. 1992 [8]Makkai László. Pest megye története. Pest megye műemlékei I. kötet. Bp.1958 |9]I)r. Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye története I. Bp. [10]Winkler Pál: Kalocsa története Kalocsa 1927. |ll]I)r. Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye ILkötet |12)Reizner János: Szeged története I kötet Szeged 1985 1131 Tóth László : Magyarország köztltjainak története Bp. 1995 [14]Evila Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Bp. 1908 [15]Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Bp. 1976 [ 16]Cziráky Gyula: Dunaföldvár múltja és jelene Dunaföldvár 1910 [17]Antalffy Gyula: így utaztunk hajdanában. Bp. 1975. [18] Dr. Rapcsányi Jakab : Baja és Bács-Bodrog vármegye községei Bp. 1934 [19] Nagy Szeder István : Kiskún-Halas Város gazdaságtörténete. Kiskunhalas. 1935 [20] Bács-Kiskun Megyei Levéltár-Közhirdetmények jegyzőkönyve-Kunszentmiklós 1787 és 1843-48 [21]Czére Béla dr: Magyarország közlekedése a 19. században (1780-1914) Bp. 1997 [2 2] Tóth László : A Duna-Tisza-körösközi alföldi transzverzális út építésének története, 1893-1899 A Kiskőrösi közúti Szakgyűjtemény Évkönyve II. Kecskemét 1981. 16