Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)
Levéltári érdekességek a megye hídjairól, kompjairól, réveiről (dr. Szőke Klára)
Levéltári érdekességek a megye hídjairól, kompjairól, réveiről kir. földművelésügyi minisztériumot illeti, a m. kir. földművelésügyi miniszternek jogában állna, tőle a vállalatot bírói beavatkozás nélkül saját hatáskörében elvenni, és a munka folytatását vagy saját költségei által házilag, vagy bárki által, bármely árak mellett a vállalkozó költségére és veszélyére teljesíteni". A földmunka, az ácsmunka és a vasanyag felhasználása az új híd építéséhez, illetve a helyi elbontásához külön fejezetekbe szedve található. Az idézett rész is mutatja, hogy a vállalkozóknak kifogástalan munkát kellett végezniük, mivel a megrendelő kizárólagos joga volt a szerződés pontjainak a betartását ellenőrizni, jogvitának helye nem volt. A Sugovicai fahíd átalakítási terve mind felülnézetben, mind oldalnézetben megtalálható a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. /VI. 209. Bajai Folyammérnöki Hivatal iratai 7539. kékszám/ Baja város törvényhatóságának 1926. április 24én megtartott közgyűlésén a 6370 hg. 1926/72. kgy. jkvi. szám alatt meghozott határozatban a Dunának Bajánál leendő közúti áthidalásáról rendelkezett Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága. A vasúti és víziforgalom fejlődése szükségképpen megköveteli a jó utak kiépítését. A Bácskából és Pest vármegye déli részéből ide koncentrálódó kocsiforgalom azonban megakad s a szomszédos Dunántúli vármegyékkel való érintkezés közúti Dunahíd nélkül a minimálisra zsugorodik. Ezért az így elválasztott területek hosszú ideje sínylik a közúti híd hiányát, "amely nélkül a szükségletek és feleslegek kicserélődése nagy akadályokkal, időveszteséggel és költséggel intézhető el". Szegedről, Csongrádról, Békésből induló forgalom haladhatna át, a Dunántúl jól kiépített műútjaira, összekötve az Alföldet a Dunántúllal. Ezért Baja város törvényhatósági bizottsága felirattal fordul a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter Úrhoz, hogy országos érdekből szükséges közúti Jelentés a Baja térségében építendő közúti Duna-híd legkedvezőbb helyének megválasztásáról már 1906-ban készült 122