49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Szautner Csaba: Modern betonjavító habarcsok Modern betonjavító habarcsok, kiválasztási szempontjaik és alkalmazási technikájuk Szautner Csaba MAPEI Kft, termékfelelős Bevezetés Beton, vasbeton és feszített beton közlekedésépítési szerkezetek igen nagy számban épültek és épülnek jelenleg is az országban. A jelenleg épülő szerkezetek építése során igen nagy hangsúlyt helyezünk a szerkezetek tartósságára is: a beton összetételét igyekszünk úgy meghatározni, hogy az eleve tartós betont eredményezzen, illetve a betonacélok primer védelmét is biztosítsa. Továbbá az elkészült szerkezetek majd mindegyikét sókorrózió elleni védőbevonatokkal is ellátjuk (secunder védelem). Ezen építési módok eredményeképpen remélhetjük, hogy a közelmúltban és jelenleg építés alatt lévő műtárgyak vasbeton szerkezeteit jó darabig nem kell majd javítani. A régebben, néhány évtizede épült szerkezeteknél azonban nem lehetünk ilyen nyugodtak. A vasbeton hídállomány és egyéb szerkezetek nagy része is elkeserítő állapotban van, ezen szerkezetek gyors ütemben való felújítása tovább már nem halasztható. A felújítás egyik fontos része a betonszerkezetek hiányosságainak pótlása, a nem megfelelő mértékű betontakarás vastagítása vagy pótlása, kiegészítése. Ilyen beavatkozásokhoz több anyagféleség is használható, azonban néhány eset kivételével elmondhatjuk, hogy a polimerrel módosított cementbázisú (PCC) habarcsok használata vált általánossá. A továbbiakban is csak ezekről lesz szó. A jelenleg szabályozás A betonjavításokhoz használható anyagokat és technológiákat illetően idáig a német előírásokat követve szabályozta, és 339