49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

49. Hídmérnöki Konferencia Előadás-gyűjtemény - a békéscsabai Szarvasi úti felüljáró (1997). ahol a kéttámaszú, konzolos lemezhídból a kétoldali szegélyborda ráfeszítésével az A jelű teherbírásra tettük alkalmassá a hidat. - az MO autópályán forgalom alatt erősítettük egy üreges lemezhíd közbenső támaszait és alakítottuk át a fej nélküli oszlopokat megfelelő teherbírású szerkezetté szerkezeti gerendák beépítésével (2005) Az előbb felsorolt erősítésé fajták az önsúlyt nem növelik, vagyis a szerkezet alaptestei többlet terhet nem kapnak itt mármint az alapozásnál az erősítés miatt beavatkozni nem szükséges. Az erősítés másik nagy csoportja a teherbíró szerkezet keresztmetszet növelése. A vékony, kis teherbírású lemezre vagy alacsony gerendás együttdolgozó vasbeton réteget betonoznak növelve a húzó nyomóerő karját, vagy az oszlopot vasbetonnal köpenyezik. Az itt alkalmazható technológiák közül kiemelkedő fontosságú a lövellt beton, vagy az öntömörödő beton (ld. Iglói úti felüljáró támfala) 3. A szerkezeterősítés tervezésének, kivitelezésének legfontosabb szempontjai A bevezetőben kiemeltük, hogy az erősítés tervezője legyen nagy tapasztalatú hídtervező. A híd erősítésének tervezésekor a tervezőnek ismernie kell: - az összes rendelkezésre álló erősítési módszereket, hogy kiválaszthassa a legalkalmasabb, leggazdaságosabb megoldást. - ismernie kell az erősítendő szerkezet erőtani viselkedését, amely nyílván manapság már nem használt szerkezetfajta, hiszen legtöbbször 50-60 éves szerkezetről van szó. A híd eredeti tervei gyakran hiányoznak, nem beszélve az eredeti statikai számításról, ha mégis ezeket megtaláljuk, bizony nem egy 278