49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)
Tartalomjegyzék
Hajós Bence: Bevezető a vásárosnaményi II, Rákóczi Ferenc Tisza-híd átépítéséhez Bevezető a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd pályaszerkezetének átépítéséhez Hajós Bence Magyar Közút Kht. (Szabolcs-Szatmár-Bereg) hidászmérnök A tervek szerint még ebben az évben elkezdődhet a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd pályaszerkezet cseréje teljes felújítással egybekötve. Ez már a nyolcadik jelentősebb beavatkozás lesz a híd életében. Ugyan a híd története ezt nem tükrözi, de reméljük ezúttal összességében tartós műszaki megoldás születhet. A most sorra kerülő átépítéshez kíván bevezetőül szolgálni jelen rövid tanulmány a híd építéstörténetének bemutatásán keresztül. E híd kiváló példa arra is, hogy a sokszor méltatlanul kezelt hídtörténet részletes ismerete nélkül nem lehet sem vizsgálni, sem tervezni sem pedig építeni. Ami pedig az eddigi beavatkozások számosságát és egymásra hatását illeti, a II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd jó esélyekkel pályázhatna a „legtöbbször felújított híd" kitüntetésre. Kevés olyan közúti hidunk van, amelynek életében annyi változás lett volna, mint a vásárosnaményi Tisza-hídunk. Az átkelő korai története (1884-ig) A vásárosnaményi közbirtokosságnak 1433 óta révjoga volt és 1836-ig e jog alapján komppal biztosították a Tiszán való átkelést. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc Esze Tamás vezette seregei itt keltek át a Tiszán a gázlóján, használva a vízimalom tutaját és a rév kompját is. Ennek emlékére nevezték el a fejedelemről a hidat 1926. január 29-én. 83