49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Bácskainé, Duma, Szigeti: A Margit híd rekonstrukciója - A mederhíd felszerkezeteinek tervezése hídrészen az I. építési ütemben a leginkább kihasznált szerkezeti részek a középső kereszttartóból keletkezett konzol (mert itt közlekednének az új elemeket szállító trélerek) és a főtartó néhány rúdja. Ezek teherbírása nem elegendő a megnövekedett terhek viselésére, ezért bizonyos kikötéseket kell bevezetni: • Be kell építeni minden támasz közelében lévő oszlop közé a terv szerinti keresztkötéseket • Az elhelyezendő panelek csak könnyített súlyúak lehetnek • A villamos csak 5km/h sebességgel haladhat • A villamos mellett csak maximált tömegű jármű közlekedhet (Ezek nem teljesítése esetén a szerkezeten ideiglenes erősítéseket kell eszközölni, melyeket az átépítést követően el kell bontani.) A bontási munkákat a kereszttartók és keresztkötések elvágásával kell kezdeni, mert a villamosforgalom áthelyezésekor már így kell működnie a hídnak. Az I. építési ütemben a fél híd vb. lemezét elbontják és az acélszerelési munkákat az erősítés nélküli hossz- és kereszttartókról végzik, miközben a másik fél hídon közlekedik a villamos. A pályaszerkezet teljes keresztmetszetű folytonosságát csak akkor lehet biztosítani, amikor a két hídfél erőtanilag (azonos statikai váz és teherállapot esetén) azonos helyzetbe kerül, vagyis a hídon sehol nincs forgalom. A hossztengelyben lévő illesztő varratok elkészítése hosszú időt vesz igénybe, tekintve a nagymennyiségű varratot, min. egy hetes teljes hídlezárást kell előirányozni. A híd eredetileg is félpályás szélességben épült. Sok kereszttartónál tapasztalható a kereszttartó középső illesztésében a két fél közötti több cm-es lépcső, amiből arra következtettünk, hogy nem azonos statikai állapotban következett be az illesztés. 49