49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Agárdy - Kolozsi - Lublóy - Pásztó: OKA-EHR 3. AZ IRODAI ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA A helyszíni vizsgálatok előtt a rendelkezésre álló (megszerezhető) önkormányzati hídadatbázisok alapján meg kellett határozni, hogy az egyes önkormányzatokhoz hány híd tartozik; a hidaknak milyen adatai hozzáférhetők; milyen adatokat kell a helyszínen felvenni, ill. milyen adatokat elegendő a helyszínen csupán ellenőrizni. A vizsgálatot megelőzően megszerzett adatok (önkormányzati adatbázisok, tervek, stb.) a központi adatbázisba felvehetők voltak. Az új híd adatainak feltöltése csak a híd törzsszámának felvétele után lehetséges, tehát a feltöltőnek ismernie kell a települést, amelyhez a híd tartozik. Az előkészítő munka során megszerzett adatok felhasználására (a Vizsgáló szándéka-felkészültsége függvényében) tehát több lehetőséget is kínálkozik: Az előzetesen megszerzett adatokat (ideiglenesen) a HÍD VIZSGÁLATI LAP-okra beírjuk, majd a helyszínen az adatokat (szükség szerint) elfogadjuk, vagy módosítjuk. A megszerzett adatokat az EHR működő internetes adatbeviteli eljárását alkalmazva gépre (a központi szerverre) visszük, és az innen kinyomtatott adatlapokon a helyszínen végezzük el az adatok ellenőrzését, pontosítását, kiegészítését. A helyszíni munkában minden vizsgáló rendelkezésére áll egy PDA. Az előzetesen megszerzett, és a szerverre feltöltött adatokat a PDA-ra áttöltve a helyszínen a PDA-n (az előzetesen általunk megadott azonosító adatok alapján) kiválasztható lesz az aktuális híd feltöltött adatcsoportja, és a szükséges korrekció-kiegészítés a PDA-n elvégezhető. A 335