49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Borbás Máté & Dr. Dalmy Dénes: Útkorszerűsítések során alkalmazott híd megerősítések Ez az előadás ennek a 18 évnek tapasztalatait foglalja össze. Az előadásban szándékosan csak a szerkezeterősítéssel foglalkozunk, mert ez az a terület, mely az erősítés tervezőjétől: - nagy felkészültséget, - az eredeti szerkezet viselkedésének alapos ismeretét - az erősítés lehetőségeinek teljes tárházának - és nem utolsó sorban mély alázatot kíván az eredeti szerkezet tervezőjének irányában A fentiek adják az előadásunk gerincét. 2. Az erősítések fajtái Közismert, hogy a szerkezeterősítés fajtái két nagy csoportba oszthatók: aktív és passzív erősítési fajták, azaz az erősítés az önsúly okozta igénybevételeket is (részben) egyensúlyozzák (aktív) vagy sem. Ezek a beavatkozások a szerkezet teherbírását növelik. Egy másik nagy csoportja a szerkezet erősítésnek a szerkezet erőtani viselkedésének átalakítása: azaz a szerkezetet úgy alakítják át valamilyen szerkezeti beavatkozással, hogy az igénybevételeket átrendezik: pl. határozott tartók sorozatából többtámaszú szerkezetet, tömör lemezből szegélybordás szerkezet, vagy fej nélküli gombalemezből gombafejes szerkezetet építenek stb. A Pannon Freyssinet Kft. dolgozói büszkék arra, hogy a hidak erősítésében Magyarországon először alkalmazta: - a külsőkábeles utófeszítést (Zalabaksa 1993.) - a szénszálas lamellás erősítést (Petőfi-híd 1997.) - az állandó talaj horgonyt (2-es út 2000.) A szerkezetátalakítással elért teherbírás növekményre szép példa 277