49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Goda Balázs - Nagy Zsolt: Középfesztávolságú hidak tervezése 3. Az M6 autópálya szekszárdi Sió-hídjának tervezése 3.1 Helyszíni adottságok Mint autópályahíd tervezésnél általában, a Sió-híd esetében is a meghatározó szempont a helyszíni adottságokból származó, igen szigorú követelmények teljesítése volt. A tárgyi tervezési szakasz az M6 autópálya-M9 autópálya keresztezési csomópontjától délre kezdődik a 144+200 km szelvényben. A csomóponttól délre a Sió csatorna keresztezésénél az autópálya (utalva egyik kedvenc olvasmányomra, az Odüsszeiára, Szkülla és Karibdisz...) a Szekszárdi Vízbázis és a Duna-Dráva Nemzeti Park határán halad, a két terület egymásba belemetsz. Délre haladva további tervezési csemegeként, helyszínrajzi kötöttséget a NATÚR A 2000 természetvédelmi terület minimális zavarása jelentett. Ezen a szakaszon a védett vízi élőhelyet a legkeskenyebb kiterjedésű részén keresztezheti az autópálya felüljáróval, így a védett területet zavarása minimálisra csökkentendő. A magassági vonalvezetés kötöttségei nem múlták „alul" a helyszínrajzi kötöttségeket. A tervezési határnál M6-M9 csomópontjában az M6 autópálya került felül átvezetésre. A Sió csatorna keresztesésénél figyelembe kellett venni a hajózási űrszelvényt, továbbá az árvízvédelmi töltéséken az árvízvédelmi munkálatok biztosításához szükséges űrszelvényt is. A felsorolt kötöttségek alapján a tervező elégedett lehetett, hogy a Sió-hidra kedvezőtlenebbnél kedvezőtlenebb alternatívákat jelentő változatok helyett a kiviteli tervezésnél a mellékelt nyomvonalat kellett figyelembe venni. (ld. helyszínrajz) A kompromisszumos megoldás is azt jelentette, hogy az árvízvédelmi töltések, a környezetvédelmi követelmények (pl. vadak mozgása) miatt egy közel Tisza-híd nagyságú műtárgyat 229