49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Svend Johnsen - Erdei László: Acélszerkezelű hidak festékbevonat-rendszenekkel történő korrózióvédelme van szükségük, míg a szabványban meg tudnak jelenni. Másrészt, a szabványt mindössze irányadónak kell tekinteni és ha az új technológia minden tekintetben jobb, mint a jelen technológia, akkor megengedett feltételezni azt, hogy ez az új technológia hosszabb várható élettartamot fog biztosítani, mint a jelenlegi. A hidaknál alkalmazott bevonat rendszerek megjelenésénél 2 fontos tényező számít: a szín és fény tartósság. Ezek a jellemzők az átvonó rétegek ismérvei, következésképpen, általánosságban nem kapcsolhatóak a korrózió elleni védelemhez. Normál esetben, a hidaknál halvány pasztellszíneket, normál fényességű bevonatokat alkalmaznak, kerülve az erős hatású színek használatát. Festékbevonat rendszerek kiválasztása Az acél első védelme (ha nem hengerlesi revével szállítják) a hengerműben történik. Az első réteg, hosszú élettartamú hidaknál, normál esetben cink-szilikát mühelyalapozó. Normál esetben az alapozót, cink-szilikát, vagy cinkben gazdag epoxi alapozó közül választják ki. Mindkét megoldásra számos érvet és ellenérvet lehet felsorolni, de túl sok időt venne igénybe, hogy itt megbeszéljük. Amennyiben cinkszilikát alapozóra esik a választás, a gyakorlat szerint vagy tömítő réteget alkalmaznak a „buborékolás" elkerülése érdekében vagy a közbenső réteg ködbevonatát alkalmazzák. Közbenső rétegnél, szokás epoxi bevonatot gyakran cinkfoszfáttal alkalmazni korrózió gátló pigmentként, valamint használhatunk cinkben gazdag epoxi, illetve cink-szilikát bevonatot, de megoldás lehet a vizes hígítású festék is. A gyakorlatban az átvonó rétegek esetében polisziloxán, poliuretán, epoxi és vizes hígítású átvonó bevonatok közül választhatunk. A különböző átvonó rétegek előnyeit és hátrányait a 3. Számú táblázat tartalmazza. 19