Közúti és vasúti hidász almanach 2007 (Lánchíd füzetek 8., 2008)

HIDÁSZ ALMANACH 2007 Mérnökportrék szavakkal közölték, hogy a nevezett mérnök pillanatnyilag állami őrizetben tölti napjait. A rá való hivatkozás jelenleg nem jelent előnyt. A következő próbálkozás az igazán jó nevű Uvaterv Hídirodájánál történt. Itt már egyik nyáron dolgoztam. Nem voltam teljesen idegen. Mistéth Endre mérnök úr, hajdani építésügyi miniszter osztályvezetőként éppen ott tevékenykedett. 0 fogadott. Bevitt az iroda híres vezetőjéhez, Sávoly Pál mérnök úrhoz és javasolta, hogy vegyenek engem fel az iroda dolgozói közé. Igazán szívesen fogadtak. Abban a szobában helyeztek el, ahol a legjobb tervezők, a legérdekesebb munkákat végezték. Munkámat tehát a nemzetközileg ismert tervező intézetnél, az Uvatervnél kezdhettem meg. Igaz, tehát mint már említettem, a szakmai tevékenységem megkezdése szerencsés körülmények között történt. 1957-ben leginkább kisebb műtárgyak tervezése, helyreállítása, rekonstrukciója képezte a tervezési feladatot. Remek iskola volt. A híd minden apró részletét meg lehetett ismerni. Ezután az acélhidak területén tudtam munkálkodni. A kisari Tisza-híd, a szolnoki ortotróp pályalemezes híd, majd a budapesti új Erzsébet híd tervezésében vettem részt. Ez a részvétel a tanulás, a tapasztalatszerzés ideje volt. Sok acélszerkezeti részlettervet volt módom szerkeszteni. Az Erzsébet híd felszerkezetének statikai számításában is közreműködtem. Ez egy igazán újszerű kábel híd-építés minden fázisának számítását jelentette. Nehogy azt gondolja valaki, hogy a számítás módját, vagy ennek akár egy részét én találtam volna ki. Dehogy is. Én szorgalmasan, kézi tekerős számológéppel számoltam a terhek és mozgások egyensúlyát minden egyes hídszakasz beemeléséhez. Ez egy táblázat kitöltését is jelentette. Azon táblázatét, amely a számítás módját követte, és amelyet a számítás valódi tervezője dolgozott ki. Én meg ismerkedtem a szakma számomra mindaddig sötét bugyraival. Ezután kezdődött az M7 autópálya hídjainak tervezése. Ezek vasbeton hidak voltak. Itt már önálló tervezőként is kaptam feladatot. A szakmai pályafutásomat alapvetően a következő időszak határozta meg. A nagyobb fesztávú feszített vasbeton hidak tervezéséhez meghívott az ezzel a szerkezeti fajtával sokat foglalkozó, és a magyarországi bevezetését javasló tervező mérnök. Ettől kezdve több éven át együtt gondolkodva értük el a később elismert sikereket. Itt tanultam meg végleg és örök időkre, hogy egy nagyobb hidat az építés minden fázisát figyelembe véve lehet csak jól megtervezni. 112