48. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 7., 2007)

Németh Ferenc - Kovács Tamás: Hidak és támfalak Salgótarjánban

48. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteménye vizsgáihatósága érdekében vizsgáló folyosó épült, melyhez acélszerkezetű lépcsőn lehet feljutni. A hídfők nyílás felöli homlokfelületén a nagyméretű, sík betonfelületek elkerülése, illetve esztétikus kialakítása érdekében az ellenfalazatot a pillérek formáját utánozva alakítottuk ki. A felszerkezet erőtani számításának központi kérdése a feszítőerő és az ehhez tartozó kábelvezetés helyes megválasztása. A feszítőerő szükséges mértéke alapvetően erőtani feltételekből adódik, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a feszítésnek a tartóalakra gyakorolt hatása. Ennek megfelelően a kábelvezetés geometriai megtervezése (az iránytörési pontok kijelölése a kereszttartókon) annak figyelembevételével történt, hogy az erőtanilag szükséges feszítőerő a lassú alakváltozásokat is figyelembe véve a felszerkezet önsúlyából keletkező lehajlásokat, lehetőség szerint a híd teljes hosszán, kompenzálja. Ez egyben azt is eredményezte, hogy az egyirányú esésben lévő felszerkezet hosszirányú túlemelésére nem volt szükség, ugyanakkor a szerkezet megfeszítését még a zsaluzaton kellett elvégezni. A csuszókábeles utófeszítés hatásainak modellezésekor fiktív rugókkal vettük figyelembe a hasznos teher okozta kábelnyúlástöbbletek kedvező erőtani hatását. A rugómerevségek meghatározásánál a kábelnek az iránytörési pontokon történő megcsúszását is figyelembe vettük, de ennek a hatásnak a mértéke a nagy kábelhossz miatt nem volt számottevő. A felszerkezetet bordás lemezként modelleztük, a hosszirányú igénybevételeket azonban egységes (fej lemezes gerenda) keresztmetszetre redukáltuk. A feszítőerő szükséges mértékének és a hozzá tartozó kábelalak megválasztásának a fentiekben ismertetett módszere egyben megszabta a felszerkezetbe a poligonális feszítéssel bevitt normálerő és hajlítónyomaték arányát. Mindebből jelentős mértékű normálerő adódott, melynek erőtani hatását mind a hajlítási, mind pedig a nyírási teherbírás igazolásakor ki tudtuk használni. Ezen túlmenően a repedezettséggel kapcsolatos használhatósági követelmények szempontjából igen kedvező volt, hogy az üzemi igénybevételek 48