48. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 7., 2007)

Mátyássy László: Feszített vasbeton hidak acél trapézlemez gerinccel - Tanulmányút japánban

48. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteménye feszített hidak kábelfelhasználása, a betonhoz hasonlóan a két szélső eset között helyezkedik el. Az acél hullámlemezes feszített beton hidaknál a könnyű súlyú hullámosan meghajlított acél gerinclemezt alkalmaznak a vasbeton bordák helyett. Ezt a fajta szerkezetet is először Franciaországban fejlesztették ki, és az acél és a beton alkalmazásával szemben több előnnyel is rendelkezik. Az acél hullámlemezes gerinc ellen tud állni a nyíróerőnek, anélkül, hogy a feszítésből származó nemkívánatos normálerőt felvenné, így a feszítőerő elsősorban a fenék- és pályalemezre hat. Az acél hullámlemez gerinc tehát elsősorban nyírási horpadási ellenállással rendelkezik. Ha könnyű súlyú hullámosított acéllemezt használunk a tartó gerinceként, a főtartó önsúlya is kisebb lesz. Ez lehetőséget ad nagyobb nyílások áthidalására, a költségek azonban nem növekednek ilyen mértékben. A szerelés alatt a konzolok súlya is csökken, így hosszabb szerelési egységeket választhatunk, így a szerelés ideje is csökkenhet. Ha nem alkalmazunk beton bordákat, nincs szükség vasszerelésre, a kábelek beszerelésére és a helyszíni betonozásra. Ezzel munkaerőt takarítunk meg, várhatóan javul a minőség és a szerkezet tartóssága. Noha mindkét eljárás európai eredetű, alkalmazásuk mégsem itt, hanem a Távol - Keleten terjedt el nagyobb mértékben. Különösen igaz ez a megállapítás a két eljárás együttes alkalmazására, amikor kívül feszített hidat acél hullámlemezes gerinccel építenek meg. Mivel ilyen hidakat eddig Japán hidászai építettek, tanulmányozásukhoz a szigetországba kell utazni. Ez a szakmai megfontolás vezette a szóban forgó tanulmányút szervezőit, amikor az utazás szervezésébe fogtak. 188