Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

BEVEZETÉS

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története BEVEZETÉS 1. Budapest, mint Magyarország fővárosa, az ország politikai, közigazgatási és gazdasági központja is, következésképpen tehát annak legfontosabb közlekedési csomópontja. Mint ilyen, az ország gazdasági életében létfontosságú szerepet tölt be. A város a Duna két partján terül el, ennél fogva a két városrész - Buda és Pest - között lebonyolódó forgalom szempontjából a Duna-hidak felbecsülhetetlen értékűek. Emellett azonban megállapíthatjuk, hogy a fővárosi hidak nemcsak a forgalom szempontjából értékesek, hanem esztétikai megjelenésükkel, szerkezeti megoldásai és a városképbe való egyöntetű és szerencsés beilleszkedésükkel is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Nem alaptalanul nevezték el Budapestet a Duna királynőjének, hídjait pedig a rajta levő ékszereknek. A Duna-hidak a maguk szépségével egyenként is világhírre tettek szert, összességükben pedig jelentős mértékben járultak hozzá fővárosunk képének kialakulásához. A főváros maga ugyanis - csupán építészeti szempontból, építészeti egységeivel, illetőleg beépítettségének jellegével - nem nyújt olyan jellegzetes, vagy egységes építészeti képet, mint azok a nagyvárosok, ahol a történelmi fejlődés nem gátolta, hanem elősegítette az egységes, klasszikus építészeti jelleg kifejlődését, vagy ahol nagyobb szabású városrendezési és építészeti koncepciók kerülhettek kialakításra és következetes megvalósításra (Prága, Párizs, Róma). Budapest esetében a történelmi fejlődés egyáltalán nem volt zavartalan és folyamatos; a város mai képének kialakulásában sem annyira építészeti szempontok, mint inkább gazdasági, közlekedési és helyi (földrajzi) adottságok játszottak szerepet. A városkép legjellegzetesebb eleme maga a Duna és ezért az azt áthidaló hidak maguk is szerves és fontos alkotórészei a város architekturális képének. Budapest legtöbb építészeti értékével és képzőművészeti alkotásával, - sőt egyes műemlékeivel külön-külön is igen sok irodalmi mű, szakmunka és tanulmány foglalkozott már. A Duna-hidakról viszont nemcsak a nagyközönség, hanem a szakemberek jelentős része is aránylag csak igen keveset tud. A hidakkal kapcsolatban eddig még nem igen jelent meg olyan összefoglaló ismertetés, vagy átfogó jellegű munka, amely azoknak igen gazdag múltjával, magas fokú esztétikájával és komoly figyelemre méltó szerkezeti megoldásá8