Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)
II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE
DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története életművét támadták meg, s az elfojtott keserűség talált - kissé túlfokozott mértékben - nyilvánosságot a vita során. Mindenesetre, e tulajdonságainak ismeretében tárgyilagosabban ítélhetjük meg érvelését és követeléseit. Ami a vita tárgyának lényegét illeti, az igazság - a személyes vonatkozások elhagyásával - valahol középen található. Mindkét vitázó fél hallgatott el ránézve kedvezőtlen körülményeket, s hangsúlyozta a kedvezőeket. Leszögezhetjük, hogy a Feketeházy által kidolgozott hídalak tényleg új volt, s ilyen vonalozású gerendahidat azóta sem építettek. Nem ismerünk az irodalomból más olyan hasonló megoldást sem, amilyen a befüggesztett tartó megtámasztása a Ferenc József hídon volt. Mind a vonatozást, mind a nyílásbeosztást, mind pedig a rácsozás módját a végleges tervek Feketeházytól vették át. Ha azonban összehasonlítjuk Feketeházy tervét a tényleg kivitelezett híd képével, mégis tapasztalhatunk eltérést, habár a legtöbb hasonlatosság mégis e két alak között van. A külső formák hasonlatossága mellett azonban a részletmegoldások már jobban eltértek. Ezeket Feketeházy maga is elismerte, s módosította azon kijelentését is, miszerint ő magát a konzoltartós hidak feltalálójának nevezte volna. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a megépült híd Feketeházy János tervei alapján, annak általános elrendezését és vonatozását átvéve épült meg, az építésre alkalmas formában azonban az Államvasutak gépgyárában tervezték meg. Az elgondolás érdeme mindenesetre Feketeházyt illeti, amit később Seefehlner Gyula is - aki egyébként a részletmegoldásokhoz értő, gyakorlatiasabb ember volt - elismert. Az elkészült végleges tervek szerint a híd három nyílásban volt építendő és azt legkésőbb 1896 végén át kellett adni a forgalomnak. A híd nyílásainak összege 331,2 métert tesz ki. Ebből a középső nyílás támaszköze 175 méter, a szélsőké pedig 78,1 méter, egyenként. A középső nyílásban a konzolok hosszúsága 64,05 méter, a befüggesztett tartó támaszköze pedig 46,9 méter. (Feketeházy tervén 35 méter volt.) A főtartók magassága a hídfőknél 4,71 méter, a pilonoknál 22,0 méter, középen pedig 3,025 méter. A híd szélessége a gyalogjárók korlátjai között mérve 20,1 méter. Ebből a kocsipályára 11,5 m jut. A mederpillérek 28 m hosszú és 7,5 m széles, a hídfők pedig kétkét 8,0x6,2 m méretű összeboltozott alapon nyugszanak. Az alapozás síkja legmélyebben a bal parti mederpillérnél fekszik: 13,2 m-re 0-víz alatt. 88