Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 2. A Margit híd barokkos hídépítő művészet képviselője lett hazánkban, a pillérek oromzatain elhelyezkedő allegorikus alakokkal, díszítményes kandelábereivel és gazdagon faragott párkányzataival. A tervezők mégsem estek túlzásokba - amilyenekkel a párizsi ívhidaknál, például a Sándor hídnál, lépten-nyomon találkozunk - és a híd összességében harmonikus és esztétikus benyomást keltett. A hídfőkhöz tervezett vámszedő-épületeket csak később, 1878-ban építették meg, és ezzel a híd végleg elkészült. A Margit híd építésének összes költségei 5 051 000 forintot tettek ki, azaz az előirányzott összegnél annak U-ével többet. Ez egyébként a pályafelület minden négyzetméterére 230 dollárt jelent, tehát a Margit híd a Lánchídhoz képest már igen olcsó építmény volt. A Margit híd a következő 20 esztendőn keresztül egyre növekvő forgalmat bonyolított le. Ebben az időben épültek ki a Margit-sziget fürdői és idegenforgalmi nevezetességei is és egyre inkább aktuálissá vált a már a Margit híd tervezésekor tervbe vett szigeti lejáró megépítése. A sziget ebben az időben József kir. herceg tulajdonát képezte, aki a - nem kevéssé jövedelmező - fürdők, és szórakozóhelyek kiépítését erősen szorgalmazta, majd 1897-ben azt az ajánlatot tette a kormánynak, hogy kész a szigeti lejáró hidat a maga költségén megépíttetni. Említettük már, hogy az eredeti elgondolások szerint a hídnak a szigettel való összeköttetését mólóval, és az arra vezető lépcsős lejáróval kívánták biztosítani. Ezt a tervet azonban már a hídépítési szerződés megkötése előtt elvetették és egy szárnyhíd megépítését vették tervbe, a fő-hídhoz hasonló vasszerkezettel. A híd ennek megfelelően is épült meg, és a középső pillér olyan kialakítást nyert, amely lehetővé tette egy később, a szigeti oldalon építendő vasszerkezet megtámasztását és hordását is. A József főherceg által készíttetett tervek általában elfogadhatók voltak, azonban az osztott tulajdonjog elkerülésére, valamint a híd- és vámkezelés egyöntetűségének biztosítására a szárnyhíd felépítésére az állam ajánlkozott. A szerződés a szigettulajdonos József kir. herceg és az államkincstár között 1898. június 2-án jött létre. A szerződés szerint az állam a szárnyhidat legkésőbb 1900. augusztus 1-én a forgalomnak átadja. A királyi herceg az építéshez 400 000 koronával járul hozzá, ezzel azonban a hídra sem tulajdonjogot, sem egyéb beavatkozásra alapot nem szerez. A terveket az állam a maga belátása szerint készítteti el, az említett hozzájáruláson felül adódó költségeket pedig maga viseli. 67