Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

I. FEJEZET: AZ ELSŐ ÁLLANDÓ HÍD ÉPÍTÉSÉT MEGELŐZŐ IDŐK

I. FEJEZET Hajóhidak a maavar Dunán folyással nézett szembe. Később azonban a hajóhíd a két partot már egyenes vonalban kötötte össze. A hajóhíddal kapcsolatban igen sok nehézség és kellemetlenség adódott. Egyrészt a híd teherbíró képessége nem tudott lépést tartani az igen gyorsan fejlődő, XIX. századbeli közlekedés igényeivel, másrészt pedig az egyre inkább megélénkülő hajóforgalom számára a folyót a híd szétnyitásával időről-időre szabaddá kellett tenni. Ez viszont kiesést, kényszerű várakozást és torlódást jelentett a hídon lebonyolódó forgalom számára. Nyáron és ősszel, alacsony vízállás idején, a híd középső szakasza annyira leszállt a parti feljárókhoz képest, hogy nehezebb járművek a hídra való hajtásnál könnyen megcsúszhattak, a partra kapaszkodásnál pedig sokszor emberfeletti nehézségekkel kellett a meredek hídszakaszon megbirkózniuk. Ilyen okokból igen sok szerencsétlenség és kár származott. A legsúlyosabb körülmény azonban az volt, hogy a hideg időjárás beköszöntésével a hajóhidat szét kellett szedni és a jégzajlás elől biztonságba kellett helyezni. így az év 3-4 hónapján keresztül a két várost nem kötötte össze semmiféle állandóbb jellegű létesítmény. Ilyenkor a lakosok csónakokon és kompokon keltek át a folyón mindaddig, amíg a meginduló jégzajlás ezt is meg nem akadályozta. A jégzajlás teljesen elvágta a főváros két felét egymástól. A beállott, szilárd jégtakarón ugyan itt-ott lehetséges volt az átkelés, azonban lovasok és nehezebb járművek számára a jégen való átkelés mindig veszélyt jelentett. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a XVIII. század második felében a fővároson kívül még két hajóhíd épült a Duna magyarországi szakaszán: az egyik Komáromban, a másik pedig Újvidéken. Ezeken kívül úgynevezett repülő hidas (rögzített horgonyon, ingaszerűen közlekedő komp) volt Pozsonynál és Esztergomnál. A fővárosban a hajóhíd mellett állandó kompjárat közlekedett a Sáros (mai Gellért) fürdő vonalában. A hajóhíddal, és általában az átkeléssel kapcsolatos nehézségek és kellemetlenségek mindkét város, sőt a környező települések lakosait is érintették, s emellett anyagiakban is kifejezhető veszteségeket és hátrányokat is jelentettek. Éppen ezért már elég korán találkozunk olyanokkal, akik a helyzet hátrányaira és egyre inkább tarthatatlanná váló körülményeire rámutattak, és komolyabban foglalkoztak egy, a Dunát áthidaló állandó jellegű híd kérdésével. A tervezgetéstől a kivitelig azonban igen hosszú még az út, és mint ahogy a következőkben látni fogjuk, egy állandó jellegű dunai híd fel15