Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története Szólnunk kell néhány szót a híd esztétikai megjelenéséről és architektúrális kiképzéséről is. A pesti lánckamrák robbantása darabokra törte az ottani két kőoroszlánt is, s ezeket teljesen új példányokkal kellett pótolni. Ugyanakkor - a térrendezés miatt - le kellett bontani mindkét parton a vámházakat is. A Lánchíd világítását az eredetivel teljesen azonos alakú lámpákkal oldották meg, a híd ünnepi megvilágítását szolgáló berendezések azonban eltérnek a háború előtt alkalmazottaktól. A híd közvilágítását eredetileg gázlámpák szolgáltatták. Az 191315-ös átépítéskor ezt villanyvilágítással cserélték fel, azonban a lámpák elhelyezésén nem változtattak. Az újjáépítés során ugyanezt az elrendezést alkalmazták; a világítás fényének fehér színe azonban az újjáépített Lánchídon ismét a régi gázlámpák fényére emlékeztet. A dekoratív megvilágítást a második világháború előtti időben a pillérek sarokvonalain, kapuzatainak határoló vonalain és a láncok oldalán felszerelt izzó-sorok szolgáltatták. Ezek fenntartása azonban meglehetősen költséges volt, amellett pedig a kivilágított híd fényei a jármüvek vezetőit kápráztatták is, s így forgalombiztonsági szempontból is kifogásolhatók voltak. Nappal pedig - esztétikai szempontból egyenesen rossz hatást keltettek a szerkezetre és faragott falakra erősített foglalatok. Az újjáépített Lánchídon - a modern világítástechnikai és esztétikai szempontoknak megfelelően - csupán a pillérek kerülnek megvilágításra, éspedig a kapuzati- és orompárkányzaton levő vízszintes felületekre fektetett, lapos reflektor-sorokkal. Ezek fényüket felfelé, a falazatokra vetítik s így azoknak sokkal plasztikusabb megjelenést kölcsönöznek; fényük ugyanakkor nem vakít. A reflektorok - miután külön erre a célra készültek - teljesen beleolvadnak az oromzatok vonalozásába s első pillantásra fel sem tűnnek, a klasszikus vonalozású pillérek és vasszerkezet pedig zavarás nélkül érvényesülnek a maguk egyszerű, klasszikus szépségében. Az újjáépített Széchenyi Lánchidat, amelyet ez alkalommal ünnepi lobogódíszbe öltöztettek, 1949. november 20-án délben adták át a forgalomnak, pontosan száz évvel az után, hogy azt, mint hazánk első állandó hídját, először megnyitották. A Lánchíd újjáépítéséhez 2294 t vasanyagot, 8000 köbméter betonkavicsot, 160 t cementet és 960 t faragott követ használtak fel. A lánco158