Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története bát. A teljesítmény azonban - már merészségénél fogva is - a maga nemében mégis egyedülálló volt. A vasszerkezet szerelésénél nagy segítséget jelentett az időközben megépült 100 tonnás úszódaru, amellyel a kis nyílások főtartóit egy darabban lehetett a helyükre emelni. A Kossuth híd a legnagyobb erőfeszítések után, végül is 1946. január 18-án elkészült, éppen akkor, amikor a megindult jégzajlás először a margit-szigeti, majd pedig a Ferenc József híd roncsaira épült hídprovizóriumot is elvitte (január 11.) és a közlekedés az ország két fele között megszakadt. A hídhoz 3000 m

3 faanyagot és 750 tonna vasat használtak fel. Akkori értékben számítva, a költségek mintegy 1,65 millió pengőt tettek ki. Az inflációs helyzet folytán, valamint a rendkívül könnyű szerkezetek eredményeképpen a fajlagos költség 75 dollárt tett ki a pályafelület minden négyzetméterére. A híd arról is nevezetes, hogy a rácsos hegesztett főtartók alatt elhelyezett vizsgáló-híd alumíniumból készült. A varratok nemsokára erősítésre szorultak, miután azokon repedések mutatkoztak. Ugyanígy meg kellett erősíteni a kapcsolatok jelentős részét is. Ennek ellenére azonban a híd - közel 10 éven át - minden baj nélkül teljesítette feladatát. A varratok állapotára, valamint az anyag szilárdsági tulajdonságaira vonatkozólag 1955-ben beható vizsgálatokat végeztek. Ezek során nagyfokú elhasználódást állapítottak meg a hegesztett főtartókon. Ezért - bár a szélső fa-főtartókat éppen 1954-ben cserélték ki rácsos acélszerkezetekre, és a kis nyílások teherbírása jóformán változatlan volt, a hidat 1956 tavaszán a járműforgalom elől elzárták, s jelenleg azon csak gyalogos-közlekedés folyik. Mivel a mederpillérek alapozása sem időtálló, és az alkalmazott kőhányások ellenére is már bizonyosan komoly kimosások és kiüregelések keletkezhettek, - s ezáltal az alépítmények stabilitása is előbbutóbb kétségessé válik, - amint a pénzügyi körülmények megengedik, a híd lebontandó lesz. 4. A Szabadság híd A felrobbantott budapesti hidak közül a Ferenc József híd volt az, amely aránylag a legrövidebb idő alatt újjáépíthető volt. 140