Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története jezéséig - gondoskodni kellett a kettészakított főváros két felének ideiglenes összeköttetéséről is. Aki azokban az időkben Budapesten élt, nem felejti el a szétszakítottsággal járó állapotot. Ennek - legalább is részleges és időleges enyhítésére, illetve megszüntetésére addig is mindent el kellett követni, amíg az első új hídszerkezetek a szolgálatot meg nem kezdik. Az ország és főváros vérkeringése 1945 tavaszán ismét megindult, s parancsolóan szükségessé vált a Duna feletti vasúti és közúti közlekedés mielőbbi helyreállítása. Budapesten már a harcok elülte után megteremtődtek az első ideiglenes jellegű átkelési alkalmatosságok, kompok és ideiglenes jellegű fahidak. A szovjet haderők műszaki alakulatai a Boráros téri híd vízbezuhant roncsaira jármokon nyugvó ideiglenes katonai hidat építettek, amit a lakosság is használhatott. A Bakáts térnél még ezt megelőzőleg létesítettek összerakható elemekből katonai pontonhidat. A Ferenc József híd roncsain épült a Vörös Hadsereg második, legfontosabb híd-provizóriuma, amely teherbírásánál fogva nagy embertömeget és nehezebb jármüveket is képes volt hordani. Ezen a szerkezeten a nap minden órájában olyan hatalmas tömegek közlekedtek a két part között, hogy az előrehaladás csak lépésben történhetett. Cölöpjármokon nyugvó hadi hidat építettek a szovjet műszaki alakulatok Budáról - a Margit-szigeten át - Pestre, valamivel a mai Úttörő-stadion felett. Ugyancsak 1945 első felében készült el a Déli összekötő vasúti híd pilléreinek északi oldalán (a felrobbantott vonóvasas ívek csak az egyik felét foglalták el a falazatoknak) egy vasúti provizórium is, amely jégtörőkkel védett cölöpjármokon nyugvó, szegecselt vasgerendákból álló szerkezet volt. E szerkezetek, - bármily egyszerűek és ideiglenes jellegűek voltak is - felbecsülhetetlen szolgálatokat tettek fővárosunknak. A város közlekedését az átkelési helyeknek megfelelően alakították ki (pl. a Gellért téren nagy villamos végállomást építettek), s a főváros vérkeringése, ha időnként zavarokkal és késedelmesen is - mégis megindulhatott (a pontonhidakat, pl. a hajók előtt időnként ki kellett nyitni, a cölöphidakban pedig hasonló célból egy pontonokon nyugvó nyílást alakítottak ki). 136