Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

III. FEJEZET 1. A budapesti Duna-hidak felrobbantása dak felépítésénél tapasztalhattunk. Ezért nem volna célszerű a következőkben is a kronologikus rendre helyezni a fősúlyt, hanem - ennek főbb vonalakban való követése mellett - elsősorban a jellegzetes műszaki és gazdasági-politikai problémák ismertetése lesz a célunk. 7. A budapesti Duna-hidak felrobbantása Az 1944-es év őszén, amikor a Vörös Hadsereg csapatai már magyar földön harcoltak, nyilvánvaló volt, hogy a fővárosnak szembe kell majd néznie egy - esetleges hosszú ideig elhúzódó - hadmüvelettel, amelyet az előnyomuló szovjet csapatoknak kell majd folytatniuk az elkeseredetten védekező németekkel szemben, - a város felszabadításáért. Nyilvánvaló volt ez már abból is, hogy semmiféle kísérlet nem vezetett eredményre, amely a várost nyílt várossá nyilvánítva, a harcok elől meg kívánta menteni; sőt, a megszálló németek előkészületeket tettek a város szívós védelmére. Az előkészületek között fontos szerepet játszott a főváros Dunahídjainak robbantásra való előkészítése. Ez az előkészítés már 1944 októberében megkezdődött. Ekkor még úgy látszott, hogy a szovjet csapatok a fővárost csak egy oldalról, - keletről - fogják támadni, s így a dunai átkelés megakadályozása érdeke volt a német hadvezetésnek; azonban a főváros bekerítése után sem változtatták meg a hidak robbantására tett intézkedéseiket. Az előkészítő munkálatokra és a későbbi szörnyű pusztításra vonatkozólag minden adat és részlet talán sohasem fog napfényre kerülni, már csak azért sem, mert a katonai iratokat a város eleste előtt a németek jórészt megsemmisítették. Kétségtelen, hogy a nyilas uralom vezetői is tudomással bírtak a készülő gonosztettről, sőt annak előkészítésében is részt vettek. Igaz ugyan, hogy a német követelésekkel szemben, amelyek a totális pusztítást kívánták, a magyar álláspont mindvégig csak a részleges rombolások mellett volt; - ez azonban csak azon mérnököknek és szakembereknek volt köszönhető, akik a kényszerrel szemben is felemelték szavukat a kultúra és technika vívmányainak érdekében. A felszabadulás utáni demokratikus magyar sajtó egyik terméke, a Bécsben magyar nyelven megjelent Wiener Journal közölte 1946-ban néhány, Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumi akta másolatát, amelyek a budapesti Duna-hidak felrobbantásával foglalkoznak. A következőkben ennek alapján ismertetünk kettőt az iratok közül. Az iratok tulajdonképpen az akkori közlekedésügyi miniszterhez beadott 131