Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)
III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE
DANUBIUS jelige Páli Gábor: A budapesti Duna-hidak története III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE Az 1939-45-ös világháború Magyarországot sokkal keményebben sújtotta, mint az első. A háború hadműveletei egész Európán végigvonultak és az esztelen rövidlátásnak, amely az országot a háborúba vitte, sajnos, elsősorban fővárosunk fizette meg az árát. A háború az országnak emberéletben és anyagiakban egyaránt borzalmas veszteségeket okozott, tetézve az esztelen, és semmiféle stratégiai érdekekkel nem indokolható pusztításokkal. A legsúlyosabb és legtotálisabb pusztulás, talán éppen szándékosságból, az ország hídjait érte. A háborús cselekmények során, illetőleg azok időtartama alatt, az ország 8373 darab hídjából 1423 darabot pusztítottak el a visszavonuló német csapatok. Miután azonban a rombolás elsősorban a nagyobb hidakra terjedt ki (Duna és Tisza hídjait 100%ban felrobbantották), az értékben elszenvedett kár az eredeti állománynak 58%-át tette ki (pénzben kifejezve mintegy 23 millió dollárt). A hidak, és általában a közlekedési eszközök könyörtelen és totális elpusztítása háborús indokolással történt, de megállapíthatjuk, hogy annak kimenetelére jóformán semmilyen befolyással nem volt. Különösen áll ez a főváros levegőbe röpített hídjaira, mert ezek teljes elpusztítását még a pillanatnyi hadászati helyzet sem indokolta meg. Régi idők óta szokás az előrenyomuló ellenség előtt a hidakat elpusztítani, s ezt a második világháború folyamán valamennyi hadviselő fél meg is tette; azonban katonai szempontból is csak az olyan rombolás indokolt, amely a forgalmat megakadályozza - a hidak teljes elpusztítása már nem menthető barbár vandalizmus. A következőkben látni fogjuk, hogy történtek kísérletek, a korlátozott mérvű rongálások, - mint elkerülhetetlenek - mellett, a hidak fontos részeinek megmentésére. Ezek azonban az adott helyzetben nem sikerülhettek. A háborús cselekmények befejeződése után következő helyreállítás munkája hatalmas és eddig még nem tapasztalt nehézségek és problémák elé állította a magyar hidászokat. Ezeken - kezdetben a felszabadító szovjet csapatok segítségével - lépésről-lépésre sikerült úrrá lenniük. Az újjáépítés hatalmas munkája a közelmúltban játszódott le és még napjainkban is tart. Maga az újjáépítés - a feladat jellege folytán egészen eltérő problémákat vet fel, és teljesen újszerű megoldásokhoz vezet azokhoz képest, amilyenekkel eddigi tárgyalásaink során - a hi130