Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története A dr. Kossalka-féle új hídtengely-javaslat hatására a Minisztérium és a Közmunkák Tanácsa elejtette az eddig tartott „hivatalos tengelyt", azonban utóbbi a Kossalka-féle tört tengelyt sem fogadta el és ehelyett új javaslatot dolgozott ki - ismét egyenes tengelyre, de a régitől északabbra. Ez a manőver újabb tárgyalásokhoz vezetett, amelyek végül is -jóval később - egyenes tengely elfogadásához vezettek, - s elhatározták, - bár ezt a Közmunkatanács nagyon ellenezte, a fürdők nyugalmát féltve - hogy a hídról lejárót építenek a Margit-szigetre is. E lejárónál alapelvként kellett betartani a szintbeli keresztezés elkerülését. Megjegyezzük, hogy miután a vasbeton-szerkezeteket a már említett oknál fogva, a pálya fölé emelkedő acél-íveket pedig gazdaságossági és esztétikai hátrányaik miatt elejtették, a legtovább a felsőpályás acél ív- és gerendatartók között folyt a vita. Végül is a kérdést az alapozása miatt egyszerűbb gerendatartók javára döntötték el. (Érdekes, hogy a tervpályázat két első díját pálya fölé emelkedő ívtartók nyerték, s ezeket a megoldásokat a kivitelnél mégis mellőzték. Valószínű azonban, hogy nem illettek volna teljesen bele a környező tájba.) Miután röviden ismertettük a tervezés menetét és főbb problémáit, megjegyezzük, hogy a híd tervezése körülbelül 5 év alatt jutott olyan szakaszába, hogy a kivitelezést meg lehetett kezdeni; valójában azonban - a vasszerkezet tervezésével - még a háború után is folytatódott. A kidolgozott tervek alapján az óbudai híd - amelyet előzetesen már Árpád hídnak neveztek el - többtámaszú, folytatólagos gerendaszerkezetnek épült, gerinclemezes, párhuzamos övű főtartókkal, a közbenső támaszok felett az alsó öv kiékelésével. A budai oldal 103 méteres nyílásai a tervezés idején a világ legnagyobb, gerinclemezes tartóval áthidalt nyílásai voltak. A szerkezet nagy keresztirányú merevséggel épült, amelyet a keretalakú keresztkötések - egyszersmind kereszttartók is - biztosítottak. A kocsipálya szélességét 18,80 m-re, a gyalogjárókat 3,40 m-re irányozták elő, s ezekhez mindkét oldalon l-l méter széles kerékpár-pályát is terveztek. A hídon a villamos vasutat is átvezették. Miután a Kereskedelemügyi Miniszter 1932 októberében egyelőre szükségtelennek minősítette a gyorsvasút átvezetésének megtervezését, ezzel kapcsolatban csak annyi történt, hogy - a miniszteri utasításnak megfelelően kerülték olyan megoldások alkalmazását, amelyek a későbbiekben mégis megépülő gyorsvasút átvezetését akadályozták volna. Ez a híd volt az első nagy közúti hidunk, amelyet hegesztett pályatartókkal és keresztkötésekkel terveztek. 128