Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)
II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE
DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története tettel a nagy mérnök-munkanélküliségre - elhatározta az óbudai híd tervezésének megindítását. Ebből a célból 1932 júliusában hídtervező irodát szervezett, s azt dr. Kossalka János vezetése alá helyezte. Ennek az irodának kellett elvégeznie azokat a tanulmányokat és vizsgálatokat, amelyek alapján az Óbuda és Hungária körút közt építendő hidat a lehető legmegfelelőbb kialakítással meg lehetett építeni. A tervezés során felmerült a már elfogadott egyenes híd-tengely revíziójának kérdése, bár azt már legtöbben véglegesnek tekintették, sőt annak alapján a főváros már városrendezési terveket is készíttetett. A hídtervező iroda által végzett tanulmányok azonban rávilágítottak a „hivatalos tengely" hátrányaira. így a hivatalos tengely megtartása az óbudai katolikus templommal kapcsolatban ugyanolyan helyzetet teremtett volna, mint amilyen a belvárosi plébániatemplom és az Erzsébet híd esetében keletkezett. Rossz irányba fejlesztette volna Óbuda közlekedési rendjét az elfogadott rendezés kapcsán, a budai oldalon - közvetlenül a partnál - kialakított, emelt szintű körforgalmú tér is. Ennek beljebb - a Vörösvári-út felé - való eltolása feltétlenül egészségesebbnek mutatkozott. Ez utóbbi megoldás ugyanis lehetővé tehette az északdéli főforgalmi út és a híd forgalmának szerves összekapcsolását is. A dr. Kossalka vezette hídtervező iroda új javaslata lényegében a szigetnél megtört tengelyt ajánlott, amely mind a budai, mind pedig a pesti ág sodorvonalát merőlegesen keresztezte volna, elkerülte az óbudai katolikus templomot és csak alig kívánta meg a Margit-sziget csúcsának bővítését, - ami az egyenes tengely esetében ugyanis a nyílt Duna fölé esett, - amely feltétlenül szükséges volt. Ezen elgondolását Kossalka dr. az 1934 nyarán megtartott széleskörű értekezleten terjesztette a miniszter és a többi szakértők elé. Mindenképpen javasolta továbbá a szigetcsúcs bizonyos mértékű meghosszabbítását, valamint azt, hogy a feljárók költségeinek fedezésére külön alapot létesítsenek, végül pedig egy felsőpályás acél ívhíd, mint legalkalmasabb szerkezet - mellett foglalt állást. A dr. Gállik István és dr. Mihailich Győző vezette úgynevezett ellenőrző bizottság, - amely a hídtervező iroda munkáját ellenőrizte, s az óbudai híd kérdésben a legmagasabb szakértői fórum volt - a pálya fölé emelkedő acél-ív, vagy pedig többtámaszú acél gerendahíd építését javasolta. A vasbeton-szerkezeteket pedig több körülmény folytán nem tartotta gazdaságos és célszerű megoldásoknak. Az ellenőrző bizottság kétségtelenül igen helyesen állapította meg a vasbetonszerkezetek versenyképtelenségét az acélhidakkal szemben. 126
