Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 7. A Boráros téri Duna-híd lyes csak a Ferenc József hídra hárítani, különösen akkor nem, ha mint akkoriban tervezték - megépült volna a budapesti gyorsvasút hálózata is. A gyorsvasúti vonalnak, valamint a növekvő közúti forgalomnak egyidejű átvezetésére egyetlen közúti híd a város déli végén semmiképpen sem lett volna elegendő, arról nem is beszélve, hogy a Ferenc József híd már a 20-as években bizonyos szempontból szűknek bizonyult. így tehát egyre komolyabb formát öltött egy új közúti Duna-hídnak a terve, amelynek helyéül - kézenfekvően - a Nagykörút tengelyének folytatása kínálkozott. Megjegyezzük, hogy a főváros jövőbeni közlekedéspolitikai fejlődése már az 1900-as években előre látható volt, s az illetékesek tudták, hogy azt az űrt, ami északon a Margit híd és újpesti vasúti híd, délen pedig a Ferenc József híd és déli vasúti híd között mutatkozott, feltétlenül egy-egy új közúti híddal kell majd megszüntetni. így tehát az óbudai és dél-pesti híd hozzávetőleges helye már régen eldöntött dolog volt, a kivitelezéshez vezető tervek kidolgozására azonban csak évtizedek múlva, a 30-as években kerülhetett sor. A Közlekedésügyi Minisztérium, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és egész sor illetékes hivatal és szerv tárgyalásainak eredményeképpen terjesztette a kormány 1930-ban az országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely többek között a Boráros téri (Horthy Miklós) Duna-híd építéséről intézkedik. A törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján a miniszter 1930 márciusában tervpályázatot hirdetett a Boráros tér és a volt Szent Korona útja között építendő dunai közúti híd terveire. Megjegyezzük, hogy az építendő hidat már a pályázat kiírása előtt, - ami egyébként még egyik Duna-hidunk esetében sem fordult elő elnevezték Horthy Miklósról, az ország akkori kormányzójáról, „a nemzet hálájának... jeléül" A pályázat igen eredményes volt, ami a magyar mérnöki kar nagy hozzáértését és elméleti, valamint gyakorlati felkészültségét bizonyította. Ez a Duna-híd volt ugyanis az első, amelynek építésére nem a régi Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, hanem a világháborút elvesztett és mind területre, mind pedig gazdasági erőforrásokra nézve jelentősen szegényebb Magyarországon került sor. A későbbiek során azonban a híd végleges terveinek kidolgozásánál nem a pályatervek alapján jártak el, hanem egy teljesen új szerkezetet terveztek - és építettek meg. 117